Szeptember 2-án, a Soproni Parkerdőben egy eddig egyedülálló, interaktív tanösvényt adott át a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt.. A vadgazdálkodási és vadászati témájú tanösvény a maga nemében egyedülálló, hiszen hat állomásának mindegyikén megtekinthetők és kipróbálhatók azok a vadgazdálkodást segítő berendezések, amelyekkel bepillantást nyerhetünk a szakma rejtelmeibe.
KÉPGALÉRIA A SOPRONI PARKERDŐ ÚJ VADGAZDÁLKODÁSI TANÖSVÉNYÉNEK ÁTADÓJÁRÓL >>>
Érdeklődők sokasága, túrázó szakosztályok, középiskolások és kisgyermekek várták péntek délután, hogy elsőként léphessenek arra a másfél km-es útvonalra, amely egy lépéssel közelebb hozhatja a kirándulókat a természet megismeréséhez.
Az átadó ünnepségen elsőként Jámbor László, a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. vezérigazgatója mondott köszöntő beszédet, amelyből megtudtuk, hogy ez a Soproni Parkerdő ötödik tanösvénye. Az erdőgazdaság közjóléti törekvéseinek komoly múltja van, hiszen a parkerdő százötven éves, az ország első tanösvényét is itt adták át 1971-ben. A vezérigazgató megköszönte az eddigi együttműködést mindazoknak a városi, egyetemi tisztségviselőknek, erdőgazdasági dolgozóknak, városi polgároknak, akik nélkül most nem büszkélkedhetnénk az ország második leglátogatottabb parkerdejével.
A megkezdett gondolatsort Faragó Sándor, a Nyugat-magyarországi Egyetem rektora folytatta. Az eddig megépült kilátók, forrásfoglalások, tanösvények hűen tükrözik az erdőgazdaság hitvallását. A rendkívül jól felszerelt parkerdő mutatja az erdészek elhivatottságát a kiránduló közönség felé. A professzor megköszönte a vezetőség hozzáállását, hiszen az ő döntésük, jóváhagyásuk nélkül el sem kezdődhetett volna az útvonal megépítése. Emellett kiemelte, hogy a tanösvény legfontosabb célja megismertetni a látogatókkal a vadgazdálkodás és a vadászat világát, hiszen számtalan tévhit terjed a köztudatban, amelyek félrevezetik a lakosságot, és indokolatlan ellentéteket szítanak. Emellett az egyetem vadgazda mérnök hallgatói vizsgázni is fognak a tanösvényen, hiszen a gyakorlati ismeretekből a terepen kell számot adniuk, mielőtt a szakszerű vadgazdálkodás pályáján elkezdhetik hivatásukat. Erre is alkalmas lesz a példásan felszerelt bemutató terület.
Szabó Ferenc, a Földművelésügyi Minisztérium Erdészeti és Vadgazdálkodási Főosztályának főosztályvezetője bízik abban, hogy az ide látogató gyerekek később a szülőket is kihozzák az erdőbe, így sikerül a lehető legszélesebb körben terjeszteni a vadgazdálkodásról szóló ismereteket. Szabó Ferenc szintén kihangsúlyozta, hogy rengeteg tévhit nehezíti meg az együttműködést a lakosság és a gazdálkodók között, aminek az elsődleges oka az ismeretek hiánya. Az ismeretterjesztő táblák és vadgazdálkodási berendezések segítenek megérteni a fajok egymásra és a környezetre gyakorolt hatásukat, illetve azt, hogy a vadászat nem cél, csupán egy eszköze a vadgazdálkodásnak, amely a természettel összhangban van.
A pénteken átadott tanösvény 1,5 km hosszú, amelyen hat állomás található. Ebből öt foglalkozik az öt vadászható nagyvadfajunk, a gímszarvas, őz, muflon, dámszarvas és vaddisznó megismertetésével. Emellett megtudhatjuk, hogy mi, miért és hogyan történik az erdőben, milyen intézkedés, berendezés milyen célt szolgál. Bemutatják, sőt, ki is próbálhatjuk, hogy milyen egy magaslesről elbírálni a köré kihelyezett nyolc trófeát. A vadászok ugyanis szigorú feltételek elbírálása esetén dönthetnek egy-egy példány elejtése mellett.
Arra is választ kaptak a jelenlévők, hogy a vaddisznónak milyen szerepe van környezetünkben, és milyen eszközökkel tudják a vadászok a városi jelenlétüket, a mezőgazdaságban okozott kárukat csökkenteni, és ehhez milyen vadászati feladatokra van szükség. Ez szintén fontos, hiszen a lakosság egy része elítéli a hajtóvadászatokat, sőt, az ilyenkor biztonsági okokból szükséges erdőlátogatási tilalom is ellenérzéseket vált ki. De enélkül kénytelenek lennének viselni a városi megjelenések kockázatát, és áttételesen a gazdák kártalanítását is. Ilyen és ehhez hasonló félreértések és tévhitek tisztázására is alkalmas a most átadott tanösvény.
Az átadó idején az egyes állomások felfedezése nagy élményt jelentett kicsiknek és nagyoknak egyaránt, a jelenlévők sokat tanulhattak a vezetés során. Az állomások célját és mondanivalóját Sándor Gyula, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense mutatta be az érdeklődőknek.
A szervezők nem feledkeztek meg a vadásztársadalom legnagyobb ünnepéről, a szarvasbőgésről sem. Az erdőgazdaság két kollégája bőgőkürt és hullajtott agancs segítségével imitálta a szarvasbőgés hangulatát, majd a gyerekek maguk is kipróbálhatták, mennyire állnák meg helyüket a szarvasbikák világában.
Az avatás lezárásaként a látogatók jó hangulatú pikniken vehettek részt az erdőgazdaság vendéglátásában.
A kezdeményezés egyelőre egyedülálló, de szerepe a vadgazdálkodás megismertetésében példaértékű. Az interaktív állomások és kipróbálható berendezések nagy szerepet játszanak az ismeretek átadásában, a gyerekek szemléletformálásában, és nem utolsó sorban felejthetetlen élményeket nyújtanak az ide látogatóknak.
Minden kedves kiránduló szabadon látogathatja a ritzingi határkilépő parkolójából induló, és a Magasbérci kilátón áthaladó tanösvényt!
(Hajdu Márk – Erdeiprogramok.hu)