Ha szeptember, akkor szarvasbőgés! De mit is csinálnak ilyenkor a gímszarvasok, mi történik az erdők rejtekén és hogyan lehetünk részesei a természet egyik legcsodálatosabb előadásának? 10 gyakran felvetődő kérdés megválaszolásával rántjuk le a leplet a szarvasbőgésről.
Mikor bőgnek a szarvasok?
Időjárástól és földrajzi viszonyoktól függően augusztus végétől szeptember végéig.
Pontosan mi az a szarvasbőgés?
A gímszarvas párzási időszakát nevezzük szarvasbőgésnek. A szarvasbika jellegzetes hangja a tehenek terelgetését szolgálja, és jelzés a többi bikának arról, hogy ki a hárem ura. A szarvasbőgés a vadászember egyik legkedvesebb ünnepnapja.
A gímszarvas bika jelzi a többi bikának a tehenek feletti kizárólagos szaporodási jogát. Így a bőgés alapján a bikák információt szereznek egymás testi erejéről, elszántságáról és nem utolsó sorban pozíciójukról. A bőgés tehát már egyfajta versengés a bikák között.
Ha a bőgés már egyfajta versengés, akkor miért verekednek néha össze a szarvasbikák?
A versengés a tehenekért több szinten mehet végbe, amelynek a bőgés az első fázisa. Amennyiben hang alapján a hárem ura hasonlóan erősnek ígérkezik, mint a trónkövetelő, úgy utóbbi felkeresi legyőzendő ellenfelét. A személyes találkozás során felmérik az erőviszonyokat egy párhuzamos séta során, ahol egymás mellett ballagva, bőgve, agancsot mutogatva próbálják eldönteni, melyikük a rátermettebb. Amennyiben még itt sem egyértelmű, hogy melyikük az erősebb, úgy összecsapnak az agancsok, megkezdődik a birkózás.
Nem sérülnek meg a szarvasok a bőgés, és különösképpen a bikák közötti viadalok idején?
De, időnként megsérülnek, ez óhatatlanul előfordul. Az agancs azonban alakjából adódóan nem a sérülések okozására, hanem éppen a sérülések elkerülésére szolgál. A hosszú száron található ágak egymásba akadnak, ezzel akadályozva meg a másik bika megszúrását. Ennek ellenére előfordulnak sérülések a bikák között is, illetve az óvatlan tehenek, borjak is a verekedés útjába kerülhetnek.
Miközben a bikák bőgnek, a tehenek mit csinálnak?
Félrehúzódva szemlélik az eseményeket, táplálkoznak, élik a mindennapi életüket. A tehenek ilyenkor ugyanúgy figyelnek, közelgő veszély esetén jeleznek.
Milyen feltételek (pl. időjárás) szükségesek ahhoz, hogy bőgő bikát halljunk?
A bőgés az augusztus 20-át követő lehűléssel szokott elindulni. Ennek időpontja már akár augusztus 20. is lehet, meleg nyár esetén szeptember elejére tolódik. Elsőként a dél-somogyi, dél-zalai bikák bőgnek, utoljára a zempléni bikák zendítenek rá. Hűvös, párás hajnalokon, alkonyatok alkalmával, éjszaka hallani leginkább a bikák orgonálását, de sokszor előfordul fényes nappal, melegben is.
Egy hétköznapi ember hol hallgathat szarvasbőgést?
Az állami erdőgazdaságok, nagyobb vadgazdaságok vezetett túráin a vadállomány zavarása nélkül, legálisan az erdőben tartózkodva hallgathatunk szarvasbőgést. Ebben az időszakban részleges erdőlátogatási tilalom van érvényben (folyamatosan bővülő listánk IDE kattintva), így kevés kivételtől eltekintve (éppen egy bőgőhely közelében található autós pihenő, parkoló) ezeken a túrákon élvezhetjük az erdőben felzendülő szarvasbika hangját.
Szarvasbőgés programok az Erdeiprogramok.hu oldalon >>>
Összetéveszthető a szarvasbőgés más hanggal a szeptemberi erdőben?
Nem, a szeptemberi szarvasbőgés semmivel nem hasonlítható össze, éppen ezért érdemes részt venni a fent említett programokon, hiszen hatalmas élményekkel gazdagodhatunk.
Megtéveszthetőek-e a szarvasbikák, ha mi próbáljuk meg utánozni a hangjukat?
A szarvasbika bőgését lehet utánozni műanyag cső, szürkemarha tülök, triton csiga vagy bármilyen olyan eszköz segítségével, amely a hangot felerősítheti. A tehén hangja orrunk befogása után könnyedén, segédeszköz nélkül utánozható, amellyel szintén megtéveszthető a szarvasbika.
Más hazai fajoknál, például a dámszarvasnál vagy az őzeknél nincsen bőgés?
A dámszarvas párzási időszakát barcogásnak hívják, amely a bőgéshez hasonlatos, de össze nem téveszthető. Időben a gímszarvas bőgése után hallhatjuk az erdőben. Az őz szaporodási időszakában a hangadásnak nincs jelentősége. Az őzek tavasz végén kijelölik territóriumaikat, majd ezt a nyári szaporodási időszakig védelmezik, az azon tartózkodó, azon áthaladó sutákkal párosodnak.
(Hajdu Márk – Erdeiprogramok.hu – Képek: Berényi Csaba, VKE Természetfotó Kör)