Tél vége, tavasz eleje különleges időszak az erdei vadvilág életében. Nagyjából április elejéig tart a szarvasok agancshullajtása. Az agancsok engedély nélküli gyűjtése nemcsak veszélyt jelent az erdei élővilágra, de a törvény is bünteti: egyrészt lopásnak, másrészt szervezett hajsza formájában állatkínzásnak minősül.
Fotó: Pilisi Parkerdő
A gím- és dámszarvasok tavasszal hullajtják el régi agancsukat. Ilyenkor a kirándulók is gyakrabban találkoznak az erdőben elhagyott agancsokkal, és nagy a kísértés, hogy valaki hazavigyen egy-egy „vadászat nélküli trófeát”. Fontos azonban tudni, hogy ezek az agancsok a vadászati törvény értelmében a területen vadászatra jogosult szervezet tulajdonában vannak. Az illegális gyűjtés így jogilag lopásnak minősül.
Ezen kívül az elhullajtott agancsok nagyon fontos információkat hordoznak a természetközeli erdőgazdálkodás számára. Szakszerű összegyűjtésükkel az erdészek következtetni tudnak a vadállomány korára, méretére, mozgására és egészségi állapotára – így fel tudják mérni az adott erdő vadeltartó-képességét is.
Mindezek miatt a hullajtott agancsok gyűjtését kizárólag az erdészetek szakemberei, vadászok vagy az erdőgazdaságok írásos engedélyével rendelkező személyek végezhetik.
Fotó: Pilisi Parkerdő
Súlyosabb eset a nyereségvágyból illegálisan agancsozóké. Ők jellemzően csoportosan, akár járművekkel is űzik a szarvasokat, hogy kikényszerítsék az agancshullatást, a „trófeát” pedig szintén illegális módon értékesítik. A vadállomány és az erdei élővilág ilyen durva zavarása mindig nagy kárt okoz, de a tél végi időszakban különösen. A tél folyamán tartalékaik nagy részét felélt állatok keresik nyugalmat és lehetőleg kevesebbet mozognak. A megszokott pihenő- és táplálkozóhelyeinek elhagyására kényszerített vad állandóan menekül. Ez végzetes is lehet számára, de mindenképpen fokozott stresszhelyzethez és nagymértékben megnövekedett energiaszükséglethez, táplálékigényhez vezet. Ezért a vadak fokozottabban rágják a facsemeték csúcshajtásait, hántják le a fiatal fákat, így az erdő megújítása, elegyessége is veszélybe kerül. Az illegális – különösen a szervezett – agancsgyűjtés tehát nemcsak a vadállományt, hanem az erdő egészét veszélyezteti.
Ezért a Pilisi Parkerdő a következőket javasolja a kirándulóknak:
- Ne zavarjuk az erdő nyugalmasabb részeit, ebben az időszakban lehetőleg csak a jelzett turistautakon közlekedjünk az erdőben! Így kíméljük a tél végére legyengült vadállományt.
- Hullajtott agancsot ne vigyünk haza! Így segítjük a természetközeli erdőgazdálkodást.
- Ha az erdőben illegális agancsgyűjtőkkel találkozunk, értesítsük a Pilisi Parkerdő Zrt. erdészeit, vagy a rendőség körzeti megbízottját! Így segítjük az erdészek munkáját.
(Pilisi Parkerdő Zrt. – Sajtóközlemény)
küldés...
