A legtöbb kutya hatalmas mozgásigénnyel rendelkezik. Még azoknak a blökiknek is szüksége van a rendszeres mozgásra, amelyeket kertben tartanak. Arról, hogy melyik kutyafajtának mennyi sétára van szüksége, arról itt találsz bővebb információt. A fizikai aktivitás azért is fontos a kutyusoknak, mert az elhízás veszélye őket is fenyegeti. Az erdő pedig az egyik legjobb hely arra, hogy a négylábú alaposan kimozogja magát. Mutatjuk, mire érdemes odafigyelni, ha a természetbe indulunk a kutyával.
Erdőlátogatási tilalmak
Mielőtt a nyakunkba vennénk a zöld rengeteget a házi kedvencünkkel, győződjünk meg róla, hogy az adott erdőben nincs semmiféle korlátozás vagy tilalom. Különösen a tavaszi és őszi hónapokban érdemes figyelni az erdőkezelők tájékoztatását. A rókák veszettség elleni immunizálása és a vadászidőszak elég nyomós érvek amellett, hogy ilyenkor tényleg ne induljunk el a természetbe a kutyussal.
Sötétedés után már ne!
Az erdő alapszabálya, hogy lehetőség szerint napfelkeltétől napnyugtáig tartózkodjunk ott. Hatványozottan igaz ez, ha a kedvencünkkel indulunk el barangolni. Nem csupán az éjszaka vadászó állatok miatt fontos az elővigyázatosság, hanem a sötétben való nehéz tájékozódás miatt is.
Élősködők
A paraziták egész évben veszélyt jelentenek az ebre nézve. Az erdei séta során ne feledkezzünk meg a kullancsok-bolhák riasztására alkalmas nyakörvről, vagy egyéb védőeszköz használatáról. A sétából hazaérve pedig tüzetesen nézzük át a kutyát.
Csak pórázon!
A hazai törvények előírják, hogy a házi kedvencünket kizárólag pórázon sétáltathatjuk természeti vagy természetvédelmi területeken. Már csak azért is érdemes erre figyelni, mert az eb végső soron ragadozó, tehát könnyedén a vad nyomába eredhet. A vadűzésnek pedig beláthatatlan következményei lehetnek. A kutyus nemcsak önmagában tehet kárt, hanem az űzött vadban és a természetben is. Ezenkívül számos más veszély leselkedik a kutyára, ha szabadjára engedjük.
Készen áll a kutya?
Egyébként az erdő nem kutyaiskola. Csak olyan ebbel vágjunk bele az erdei sétába, amely „szófogadó”, azaz elsajátította az engedelmességi tréning alapjait. Persze fontos, hogy higgadt, magabiztos viselkedésünkkel mi is azt üzenjünk az állatnak, hogy nincs itt semmi félnivaló, semmi nem fenyegeti őt.