Előző túraajánlónkban a Rám-szakadékot jártuk végig Dobogókő érintésével, és a Pilis-tetőn található Boldog Özséb-kilátó meghódításával. Ezúttal is maradunk még a Pilisben, hogy egy látványos magaslatot mutassunk be a Nagy-Kopasz-hegy csúcsáról.
A túra célpontja a 447 méter magas Nagy-Kopasz-hegyen található Dévényi Antal-kilátó, amelyet Koller József, Ybl-díjas építészmérnök tervezett a népszerű, fából készült ügyességi játék, a Jenga alapján. A kirándulók nem hiába járnak csodájára a különleges építménynek, hiszen a közelébe érve óriás méretben elevendeik meg gyermekkorunk egy kedves elfoglaltsága.
Megközelítés
A kilátót több útvonalon is meg lehet közelíteni. A piliscsabai vasútállomástól a kék háromszöget követve egy 220 méternyi relatív szintkülönbségű, kb. 2 km-es út vár a kirándulókra, de hosszabb körtúrába foglalva a kék kereszt, valamint a kék és sárga körjáratú turistaút is rendelkezésre áll.
Körtúránk alkalmával szerkesztőségünk a Pilisvörösvár és Piliscsaba határán található Kopár csárdát tette meg kiindulópontnak. Az erdőbe beérve a Zajnát-hegyeket hódíthatjuk meg, ahol a fenyves erdőből áradó gyantaszag elárasztja a köves utakat. A hegycsoport egyik magaslata a 369 méter magas Vörös-hegy, melyet elérve a tűlevelek között ráláthatunk a Kevélyek vonulatára, majd a Budai-hegységre.
Az erdei ösvény a kilátóhoz közelítve becsatlakozik a Pilis Bike és Pilis Ride útvonalhoz, amely a lovagláshoz és a kerékpározáshoz igazodva egy szélesebb, döngöltebb talajt vonz magával. A sűrűn kitáblázott út mellett több padot, erdei pihenőt is találunk.
Ügyességi játék óriás kivitelben
A 447 méter magas Nagy-Kopasz-hegy csúcsára érve megelevenedik előttünk gyermekkorunk egyik kedvenc építőjátéka, ráadásul nem is akármilyen méretben. A 11,5 méter magas építmény voltaképpen egy 4,2 x 4,2 méter alapterületű hasáb, melynek létrehozásához 132 köbméter gerendát használtak fel. 
A 2015-ben elkészült kilátó tetejéről zavartalan körpanoráma tárul a Pilis és a Budai-hegység vonulataira.
Miután megcsodáltuk a kilátást, a torony előtt padokkal, tűzrakóhellyel ellátott tisztáson pihenhetjük ki magunkat, mielőtt visszafordulnánk a körtúra befejező szakaszához.
Dévényi Antal és a kopárfásítás
A Jenga tornyot a Bedő Albert-díjas erdészről, Dévényi Antalról nevezték el. Az alcsúti születésű fiú 17 éves korában költözött családjával Piliscsabára, erdész-vadász édesapjával gyakran járták a környező erdőket. Az öt testvérből hárman erdészek lettek: Antal a Piliscsabai Uradalmi Erdőgazdaságban dolgozott mint erdőőr és főerdőőr, de később a Budapesti Állami Erdőgazdaság piliscsabai üzemegységénél is tevékenykedett.
Dévényi Antal neve szakmai berkekben összefonódik a kopárfásítással. A XVIII. és XIX. században folytatott meggondolatlan erdőpusztítás következményeképp a környező hegycsúcsok kopárrá váltak. Ez időben a fakitermelés Piliscsaba és Pilisvörösvár területén is folyamatos volt, azonban az erdőfelújításokra itt sem fordítottak kellő figyelmet.
A kopárfásítási programnak a célja tehát az volt, hogy a fátlanná vált élőhelyeket az erdészek rehabilitálni tudják.
A piliscsabai fásítást 1927-28-ban kezdték, eleinte csemeteültetéssel, majd magvetéssel. A munkákkal párhuzamosan több ezer kis méretű hordalékfogó gátat is építettek a terület meredekebb részein az erózió meggátolására – ezek a mai napig láthatók.
Mára a legtöbb területen megálltak, sőt visszafordultak a talajpusztulási folyamatok, így több helyen már az őshonos erdőtársulások fafajainak visszatelepítése, valamint spontán visszatelepülése is lehetővé vált.
Az utókor Dévényi Antal több évtizedes elkötelezett erdészeti munkássága előtt a róla elnevezett kilátó felavatásával tisztelgett.
(Gribek Tímea, Erdeiprogramok.hu)
küldés...
