A vércseládák ellenőrzésekor oda nem illő szőrős fülekre lett figyelmes az egyik költőládában a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi munkatársa. Ahogy az állat kidugta a fejét, kiderült, hogy egy nyuszt pihent a vércséknek szánt mesterséges fészekládában.
“Európában több helyen a nyuszt állományának és elterjedési területének csökkenését figyelték meg. Ezzel szemben Magyarországon az elmúlt évtizedekben terjeszkedéséről, új élőhelyeken való megjelenéséről számoltak be” – olvasható a nemzeti park honlapján.
Legelterjedtebbnek Vas, Zala és Veszprém megye területén, az Alföldön ritkább. Újabban megjelent a síkvidékek ártéri galériaerdeiben és a nagyobb kiterjedésű alföldi telepített erdőkben, de nem ritka, hogy mezővédő erdősávokban találja meg életfeltételeit. A faj terjeszkedése elsősorban Bács-Kiskun, Csongrád és Hajdú-Bihar megye területén szembetűnő.
Az erdős élőhelyeket kedveli, a fákon ügyesen mászik és ugrik, farkával egyensúlyozik. A nagy, zárt erdőségeken kívül kisebb erdőfoltokban is előfordulhat. Az állomány kora és az odúképződés közötti összefüggés meghatározó az élőhely-választásban, ugyanis kizárólag fákon, odúban tartózkodik, bár olykor nagyobb ragadozómadár, varjú vagy mókus fészkében is felveri tanyáját.
A vércséknek kihelyezett mesterséges költőládák is megfelelő búvóhelyet jelentenek neki.
Megtelepedéséhez egyaránt fontos a faállományok gazdag belső szerkezete (szintezettsége), valamint a talajszint gazdag kisemlősfaunája.
Testhossza 43-51 cm, farokhossza 20-26 cm, tömege 1,8 kg-ig terjedhet. A nyesthez nagyon hasonló, könnyen össze lehet őket keverni. Legfőbb különbség a torokfolt. A nyusztnál ez sárgás színű, a has felé pettyekre eshet szét, de soha nem ágazik el. A nyestnél fehér, kettéágazik és lenyúlik a mellső lábakig.
Tápláléka a helyi élővilágtól függ, de általában a mókusok és a kisebb madarak és azok tojásai, fiókái a legfontosabbak számára. Nagyobb rovarok, bogyók és tölgymakkok is előfordulhatnak az étrendjében.
A nyuszt védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.