A Nyugat-Belső-Somogy kistájban megbújó őslápon, a Baláta-tóban ezen a nyáron ismét nagy számban tenyészik hazánk növényritkasága, az aldrovanda.
Ezt a szubtrópusi eredetű rovarfogó hínárnövényt az 1920-as években találta meg Boros Ádám. Érdekesség, hogy a lápok felmérésére annak idején azért került sor, mert a trianoni békeszerződéssel beszűkültek az ország természetes erőforrásai, ezért a Tisza István Társaság kutatókat bízott meg a lápok hasznosítható tőzegvagyonának felmérésére.
Az aldrovanda kis levélkéi kagylókhoz hasonlítható formájúak, összecsukhatóak. Az apró vízi szervezeteket ezzel a csapdával fogja meg: érintésre a levéllemezke összezáródik.
Mivel a Baláta-tó kizárólag a csapadékból nyeri vízutánpótlását, az elmúlt évtizedek aszályos éveiben a tó többször is kiszáradt. Ezeket a periódusokat a rovarfogó hínárnövény az iszapban található képleteivel vészeli át. Amikor újra feltelik a tómeder, újra kifejlődnek s egy-két csapadékos év után ismét tömegesen tenyésznek a hamar felmelegedő lápi vízben.
Az aldrovanda létét jelen ismeretek szerint nem veszélyezteti különösebb tényező, állományát a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság folyamatosan nyomon követi.
(Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság)
küldés...
