Az erdő minden évszakban más és más arcát mutatja a kirándulóknak: míg ősszel a hulló levelek színkavalkádja tárul szem elé, addig a nyári időszakban a kirajzó rovarok és a nyíló vadvirágok bódító illata árasztja el az utakat. A nyári erdő szépségeit az Erdeiprogramok.hu szerkesztősége egy látványos túraútvonal leírásával mutatja be, melynek bejárásával magunk is átélhetjük a természet csodáit.
Útvonal: Dömös, Rám-szakadék – Dobogókő – Pilis-tető, Boldog Özséb-kilátó
Létrákkal és korlátokkal tarkított út a Rám-szakadékban
A túra kezdőpontját Dömösre tettük: Esztergom és Budapest végállomástól közvetlen járat indul a településre, de az autóval érkezők is kényelmes parkolási lehetőséget találhatnak a község több pontján.
A katolikus templomnál a piros sávot követjük, majd a zöld jelzésen haladva térünk rá a Rám-szakadék tanösvényre, melynek kezdeti szakasza aszfaltozott út. Beérve az erdőbe azonban máris a látványos, monumentális szakadékban találjuk magunkat.
A Rám-szakadék egy vulkáni eredetű, andezittörmelékes breccsába mélyült szurdokvölgy, mely körülbelül 1000 méter hosszúságú. A szakadék a talajképződési folyamatoknak köszönhetően napjainkban is változik: a sziklafalak olykor merőlegesek, vagy éppen befelé dőlnek, a völgy mélysége pedig meghaladja a 35 métert is.
A területet a kiemelkedő sziklafalak, a csobogó patak és az ezeket átszelő hidak és létrák miatt hazánk egyik leglátványosabb és egyben legkalandosabb erdei útjaként tartjuk számon. A mederben az év minden szakában csörgedezik a víz, így bármikor keljünk is útra, biztosan látványos útvonalat járhatunk be.
Figyelem: A Rám-szakadék természeti adottságai miatt egyike a legnehezebben járható magyarországi jelzett turistautaknak, így fontos, hogy néhány alapszabályt betartsunk, ha útnak indulunk.
- A völgy bejáratánál több információs tábla is jelzi, hogy az útszakasz csak kedvező időjárás esetén járható be!
- Csak a turistajelzést szabad követni, közben ki és bemászni életveszélyes!
- A kövek és létrák nedvesek, így mindenképp zárt, csúszásgátló bakancsot húzzon az, aki neki vág a túrának!
- A turistaúton kizárólag alulról felfelé, tehát Dömös felől Dobogókő irányába lehet haladni!
Káprázatos kilátás Dobogókőn
A szakadék felső pihenőhelyéhez érkezve a sárga jelzésre csatlakozunk be, majd a kaptatót követően megérkezünk a Visegrádi-hegység legmagasabb csúcsára, Dobogókőre. Ezen a ponton érdemes egy kis pihenőt tartani a padokkal, asztalokkal tűzdelt helyen, majd megcsodálni a páratlan panorámát. A Rezső-kilátóból szemügyre vehetjük többek között a Rám-hegyet, a Vadálló-köveket, a Dunakanyart, de a távolból kibontakozik a visegrádi fellegvár körvonala is.
Nincs megállás a Pilis-tetőig
Dobogókőről aszfalt út vezet a következő állomás kiinduló pontjához: a Pilis-tetőhöz. Pilisszentkereszt határában a parkoló mentén indul egy erdészeti mű- és földút, amely segítségével egyébként kerékpárral, vagy babakocsival is könnyedén fel lehet jutni a csúcsra.
A 756 méter magas Pilis-tetőre érve meghódíthatjuk a több mint 17 méter magas Boldog Özséb-kilátót, amely egykor geodéziai (földmérési célokat szolgáló) toronyként funkcionált.
“A kilátó Boldog Özséb esztergomi kanonokról kapta nevét, aki a 13. században, a térségben élő remetéket összegyűjtve alapította meg az egyetlen magyar férfi szerzetesrendet, a pálosok rendjét” – áll a Pilisi Parkerdő Zrt. kilátóról készített bemutatkozójában. A kilátó történetéről és a pálos rendről több információs táblát is találunk a torony megmászása közben.
Miután kigyönyörködtük magunkat a kilátásban és a nyári illatok, színek sokféleségében, felkészülhetünk a lefelé vezető útra. A kacskaringós ösvény tartogat még meglepetéseket, ugyanis kicsit lejjebb ereszkedve az elénk táruló kilátás is folyamatosan változik: a sziklák széléről ráláthatunk Pilisszántóra, Kesztölcre és a környező településekre.
A Rám-szakadék és a Pilis élővilága
A nyári időszakban különböző színekben játszó vadvirággal találkozhatunk, de az apró rovar fajok rajzása is június-júliusban tetézik. A Rám-szakadék környékén kihelyezett információs táblák szerint a területen találkozhatunk csuszkával, erdei pinttyel és fekete harkállyal is. Ez utóbbit sikerült nekünk is szemügyre vennünk a túra kezdetén, a reggeli órákban, amikor még érintetlen volt az ösvény a kirándulóktól.
A Pilisi Parkerdő Zrt. területén a Duna-Ipoly Nemzeti Park címerállatával, a havasi cincérrel is találkozhatunk. Csapatunk a Boldog Özséb-kilátó tetején kapott lencsevégre egy példányt napozás közben:
Ugyancsak páratlan látványt nyújt a homoki tölgyesek legnagyobb testű bogara, a szarvasbogár is. Kiránduló csapatunk a Pilis-tetőről leereszkedve pillantotta meg az ösvényszélen kóborló egyedet.
Mindezek mellett a nyári erdőben lepkefajok tucatjaival találkozhatunk, kezdve a pettyes álcsüngőlepkétől a kardos lepkéig. Kiadós esőzés után a fák töveiben apró, vagy épp óriás gombák keresztezik az utakat, de a különleges illatú, sziklák töveiben és réteken nyíló virágokat is percekig lehet csodálni. Aki nyitott szemmel jár az erdőben, az megannyi csodát fedezhet fel.
A hegygerincen leereszkedve szemügyre vehetjük a pilisszántói Boldogasszony kápolnát és a Csillagösvényt, amelyeknek korábban külön bejegyzést is szenteltünk.
A túra végéhez közeledve az állomásról még érdemes visszapillantani a meghódított csúcsra, majd felszállni a Volánbusz egyik járatára.
A túra előtt az útvonal tervezésről, aktuális állapotokról a Pilisi Parkerdő Zrt. honlapján tájékozódhatunk!
(Gribek Tímea – Erdeiprogramok.hu)
küldés...
