Az elmúlt hétvégén olyan helyen jártam, amit eddig nagyrészt elkerültem, noha évente két-három alkalommal is járok Erdélyben – van, hogy ennél többször is. Ezúttal azonban nem Székelyföld volt a célpont, hanem Bihar megye, méghozzá az Erdélyi-szigethegység déli része, amelynek csodáiról sokat hallani, mégsem tartozik a legnépszerűbb kirándulóhelyek közé. Ennek egyik oka nyilvánvalóan az, hogy Székelyföldtől eltérően a lakosság jelentős része román, magyar szót alig hallani, és egy étteremben is küzdeni kell a rendeléseknél, ugyanis még az angol is sokszor nehézkes a kiszolgáló személyzetnek.
KÉPGALÉRIÁK:
Medve-barlang – Bihari hegység, Erdély
Boga-völgye – Bihari-hegység, Erdély
Az Erdélyi-szigethegység ugyanakkor számos csodát rejt, amiért érdemes ellátogatni erre a tájra. Nem mellesleg, jóval közelebb van, mind mondjuk a Szent Anna-tó, vagy a Békás-szoros, akár egy hétvégére is érdemes útra kelni. Aki azonban most indul Belényes irányába, számolnia kell 1-2 óra többlet utazásra, hiszen a Nagyváradtól induló 76-os utat jelenleg felújítják, így sokfelé jelzőlámpa irányítja a félpályás forgalmat. Hozzáteszem, borzasztóan logikátlan beállítással, így akár minden pirosnál eltölthetünk 10-10 percet – még az éjszakai órákban is.
Az Erdélyi-szigethegység 20 000 négyzetkilométer területű, és három hegycsúcsa is eléri az 1800 méteres magasságot. A Nagy-Bihar 1847 méter, az Öreghavas 1825 méter, a Vlegyásza pedig 1836 méter. Nem csoda tehát, hogy október eleji kalandozásunk alkalmával is láthattunk már havas hegytetőket.
A Kolozsvár melletti Gyalui-havasokban egyszer már voltam, ahogy Torockón és a Tordai-hasadéknál is jártam már. De a déli részen, a Bihari-hegységben eddig még soha.
Szállás tekintetében javasolni tudom Belényest, amely egy helyi viszonylatban nagy város, mintegy 1,5 órányira Nagyváradtól – már ha nincsen útépítés, mint azt előzőleg említettem. Innen autóval könnyedén felkereshetjük a legszebb látványosságokat, többek között a Boga-völgyét, a kiskohi Medve-barlangot vagy a csodálatos jégbarlangot. Mi az előző kettőt fedeztük fel.
Schmidl-vízesés a Boga-völgyében
Belényesről hamar elérhető a Boga-völgye, amely varázslatos szépségű hely. Sokan itt keresnek szállást, hiszen 1-1 napos kirándulásokat szinte minden irányba érdemes tenni. Ez a völgy a bakancsos turisták mennyországa barlangokkal, sziklákkal, patakokkal, vízesésekkel és forrásokkal. Mivel a Medve-barlanggal együtt mindössze egy napunk volt a kirándulásra, így éppen csak megízleltük ezt a környéket. Barátságos kóbor kutyákkal kísérve nagyjából egy órát sétáltunk a hegység belseje felé az első nagyobb vízesésig.
Az 5 szintes Schmidl vízesés 10 méter magas, a folyam innen a Boga patakon kiépített vízgyűjtőbe jut, amelynek vize nem meglepő módon rendkívül tiszta. Az egész séta során egyébként hol a patak kellemes csörgedezése, hol pedig hangosabb zubogása kíséri a túrázót.
A vízesés előtt, az út mellett jobbra egy kisebb barlangot is találhatunk, ahova érdemes belesni, ha nem túl nedves a talaj, mert a meredek szakaszon egy megcsúszás könnyedén balesetet eredményezhet.
Visszatérve a kóbor kutyákra; nem kell tőlük félni, erdélyi kirándulások alkalmával megszokott egy-egy csapathoz odaverődő eb, néha több is. Bevallom, én Székelyföldön, a juhtartó térségekben a csobánkutyáktól jobban tartok, bár eddig szerencsére nem volt velük sem rossz tapasztalatom. Igaz, ha nyájat látok, és megtehetem, akkor messzire elkerülöm őket…
A Boga-völgyében érdemes még megnézni a környék legnagyobb látványosságát is, a Három király vízesést, amelynél be is sétálhatunk a vízfüggöny mögé. Különleges látvány és még különlegesebb élmény, nekünk ez a következő alkalomra maradt.
Cseppkövek és csontvázak a Medve-barlangban
A Boga-völgyétől nagyjából fél órára található Kiskoh település. Az útról el sem lehet téveszteni a baloldali letérőt a falu felé, hiszen nagy, medvéket ábrázoló táblák hirdetik a helyi turisztikai látványosságot, és a hozzájuk kötődő panziókat.
A Medve-barlang Európa-szerte híres csodálatos cseppköveiről, de a legnagyobb látványosság egy barlangi medve teljes, épségben megmaradt csontváza. Ilyen az egész kontinensen mindössze négy van! Nem ez az egyetlen hasonló lelet ugyanakkor a barlangban, hiszen a feltárás során rengeteg csontot találtak a fajhoz köthetően – egyes kutatók szerint a hely téli pihenőhelyül szolgált a 15-20 000 éve élő barlangi medvék számára, ám annak bejárata beszakadhatott, az állatok éhen haltak, és ezért találhattak ilyen nagy mennyiségben csontokat a területen.
Magyar barlangi vezetésre senki ne számítson, az ismertetés románul történik, így érdemes részletesen utána olvasni a barlangnak, mielőtt megérkezünk. A belépő gyermekek számára 10 lej (kb. 700 Ft), felnőtteknek 20 lej (kb. 1400 Ft), míg a fotójegy 15 lej (kb. 1050 Ft). Utóbbit csak akkor érdemes megvásárolni, ha elég jó gépünk vagy telefonunk van, hiszen a fények a mélyben nem mindig kielégítőek.
A nagyjából fél órás barlangtúra végén visszatérünk a felszínre, ahol a román árusok portékái közül lehet válogatni. Természetesen akár pálinkát, szörpöt és lekvárt is vásárolhat a kiránduló, de megszámlálhatatlan hűtőmágnes, faragás és giccs is helyet kap az asztalokon.
A barlang mellett még egy látványosságot ajánlok. Kiskoh településen működik Aurel Flutur csodálatos népművészeti gyűjteményének múzeuma is, ahol szintén érdemes megállni, mielőtt visszaindulunk a 76-os útra. Könnyű megtalálni, hiszen a kocsiból is feltűnőek a veterán traktorok, járművek és a cséplőgép is.
A gyűjtemény egy darabja – Fotó: Gribek Tímea
De érdemes továbbmenni a hegység belseje felé is, Zsulesten keresztül, ahol a falu határától csodálatos kép tárul a szemünk elé patakokkal, diófákkal, és ha szerencsénk van, akkor a marhákat is éppen akkor hajtják haza a vízfolyáson keresztül.
Muzsikaszó a biharrósai malomban
Biharrósa egy kicsiny falu Belényestől északra, ám rengeteg csodát rejt a környéke. Itt található a Farcu kristálybarlang, és itt látható az út mellett álló, XIX. században épült fa szerkezetű vízimalom, amely még ma is működik. Ha szerencsénk van, otthon találjuk a román molnárt, aki beenged az épületbe, és 20 lejért cserébe szívesen hegedül is a látogatóknak. Ha pedig kevesli az összeget, elmutogatja, mennyit is szeretne, sőt, tőlünk a végén ennivalót is kért – mindezt szájával és kezével jelezte. Írni is lehet a vendégkönyvébe, ám fontos, hogy tolla nincsen, így azzal mindenképpen készüljünk, ha emléket akarunk hagyni magunk után a füzetben.
Ha a településről Királyhágó felé indulunk, csodálatos tájban és rengeteg, az út mellett tátongó barlangban gyönyörködhetünk. Miközben ezek mellett haladtunk, egy valamiben biztos voltam. Persze nem nagy meglepetés, de megállapítottam, hogy egy-két nap ide nem – vagy inkább ide sem – elég.
Bár nem ez a térség Erdély leglátogatottabb vidéke, szépsége felveszi a versenyt Székelyföld bármely nevezetességével. Az is igaz persze, hogy ugyanazt a lelkületet, vendégszeretet és magyarságtudatot ne várjuk a Bihari-hegyektől, mert akkor csak csalódni fogunk. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy az is csalódni fog – méghozzá pozitívan -, aki fenntartásokkal kezeli ezt a vidéket.
Belényes környékén egyébként mindenképpen érdemes még ellátogatni az Aranyosfői Jégbarlanghoz vagy a Pádis-fennsíkra. Nekünk ezek most kimaradtak, de egészen biztos, hogy hamarosan visszatérünk, hogy még több kincset felfedezzünk őseink földjéből, Erdély ezen részéből is.
Ami pedig a mi szállásunkat illeti, bátran ajánljuk a román tulajdonban lévő Mária Panziót Belényesen. Kulturált hely, magyarul is kommunikálnak, még ha nem is mindig tökéletesen, ugyanakkor nagyon segítőkészek.
(Gribek Dániel – Erdeiprogramok.hu)
küldés...
