Miközben az elmúlt másfél évtizedben nem megtizedelődött, hanem sajnos megfeleződött a hazai fecskeállomány, azaz mára minden második madár eltűnt az ereszek alól, a madárcsoport szerepe a klímaváltozás miatt egyre fontosabbá válik az emberek, társ- és haszonállataink egészségvédelme szempontjából.
A melegedő időjárással új szúnyogfajok, és az általuk terjesztett kórokozók jelennek meg Magyarországon. A melegebb égöv változatos nyavalyáit terjesztő szúnyogok a kontinensen észak, így hazánk felé terjeszkednek, illetve a világkereskedelem révén behurcolt egyedek nem pusztulnak el. A Nyugat-nílusi láz és a szarvasmarhákat veszélyeztető kéknyelv-betegség már jelen van az országban. Az afrikai eredetű Chikungunya-lázat terjesztő ázsiai tigrisszúnyogot már több mint 12 európai országból mutatták ki. Európa mediterrán térségeiben is egyre gyakoribb a Dengue-, más néven csonttöréses láz. Magyarországon is feltűnt a kutyák szúnyogcsípéssel terjedő szívférgessége, Szeged térségének egyes részein a kutyaállomány fertőzöttsége már elérte a 10%-ot 2016-ra.
Az egészségünket veszélyeztető szúnyogok és legyek elleni biológiai védekezésben is óriási szerepe van azoknak az állatoknak, például a fecskéknek (és a denevéreknek), melyek természetes úton csökkentik ezek számát. Ezért is aggasztó a településeken élő fecskefajok állományainak ezredfordulót követő megfeleződése, melynek hátterében: az élőhelyek átalakítása (például fészkelőhelyek megszűnése), a táplálékbázis csökkenése a háztáji- és legelőállat-tartás összeomlása, a túlzott kemizálás és a nem megfelelően végzett szúnyogirtás következtében, a klímaváltozás (például a sár fészeképítő anyag hiánya a szárazodó tavaszokon), és ami a legmeglepőbb, a kedvezőtlen társadalmi változások, a fecskefészkek leverése, a madarak elzavarása áll.
A napjainkra teljes egészében városiasodott sárfészket építő fecskék védelmében, a nekik köszönhető fontos ökoszisztéma-szolgáltatás megőrzésében a lakosságnak egyedülállóan fontos, gyakorlatilag nélkülözhetetlen szerepe van. A fecskék állománycsökkenésének megállítását, megfordítását mindenekelőtt a meglévő, aktív természetes fészkek, telepek fokozott védelmével és az ezek mellé még áprilisban kihelyezett műfészkekkel, április közepétől június végéig sárgyűjtőhelyek létesítésével és fenntartásával, valamint az ember-fecske konfliktusok hátterében álló ürülékpotyogást megszüntető fecskepelenkák felszerelésével érhetjük el. Az ügy fontosságát az is jelzi, hogy az idei évben a nemzetközi SpringAlive/Tavaszi madárles program is kiemelten foglakozik a füsti fecskék védelmével.
Háttéranyagok:
– Műfecskefészkek kihelyezése >>>
– Sárgyűjtőhelyek létesítése >>>
– Fecskepelenka >>>
– Fecskebarát falfelújítás >>>
(MME)
küldés...
