Szeptemberben az Európai Bizottság nagyon fontos lépést tett annak érdekében, hogy csökkenjen a termelődő elektronikai hulladék mennyisége, illetve hogy a fogyasztóknak is könnyebb legyen az élete. Ezek a gondok, illetve maga a jelentős mennyiségű hulladék abból keletkezik, hogy a különböző elektronikai eszközeinknek más-más, egymással nem kompatibilis töltője, csatlakozója van. A Bizottság az elektronikai és informatikai ágazat szereplőivel együttműködve már évek óta azon van, hogy csökkenjenek ezek a gondok: elérték, hogy a harminc különböző telefontöltő száma harmincról háromra csökkenjen, de az átfogó megoldást az idén benyújtott javaslat adja majd.
A rádióberendezésekről szóló irányelv újragondolásáról szóló szeptemberi javaslat célja nem más, mint a töltők csatlakozóinak, illetve a különböző gyorstöltési technológiáknak az egységesítése. Ezek szerint a tervek szerint a különböző márkájú telefonok, tabletek töltője ugyanúgy működne egymással is, mint ahogy működnének a különböző fejhallgatókkal, kézi játékkonzolokkal, hangszórokkal, de akár még a borotvákkal és okosórákkal is. A tervek szerint az egységesített csatlakozás a már széles körben használt USB-C lenne. További javaslat, hogy a különböző féle töltők gyártása és ártalmatlanítása során keletkező károsanyag-kibocsájtás csökkentése érdekében a töltők legyenek minden esetben külön értékesíthetők. Hogy miért? Mert ha nem adnak minden kütyühöz külön töltőt, akkor kevesebb elektronikai hulladék keletkezik. Csak egy gyors példa: e cikk szerzőjének alsó hangon 10 különböző töltője van otthon – 4 telefontöltő (a régi telefonoké nem kompatibilis az újakkal), 3 tablettöltő, egy a fényképezőgéphez, egy a borotvához, egy az okosórához. Ez kapásból 10 felesleges dolog, amit majd elektronikai hulladékként ártalmatanítani kell.
Margrethe Vestager a következőképp jellemezte helyzete: szerinte az elektronikus eszközöket használó európaiakat már régóta zavarja az, hogy egyre több és több, egymással nem kompatibilis töltő halmozódik a háztartásban. A kapcsolódó iparágnak számtalan lehetősége lett volna már arra, hogy megoldással álljon elő a helyzetre, azonban ez nem történt meg, így szükségessé vált, hogy meginduljon a jogalkotási folyamat az egységesítés irányába. Vestager szerint ez azért is fontos, mert így tovább haladhatnak a kijelölt digitális, de zöld úton, és a fogyasztók, és talán ami még fontosabb a bolygó is tehermentesülhet.
Hasonló elveket vall Thierry Breton, az ügy egyik fő felelőse is. Szerinte látható, hogy bár minden eszközünk tölthető, az egymással kompatibilis eszközök száma még mindig nagyon alacsony. Mindeközben persze egyre több és több ilyen termék kerül a háztartásokba. A cél, hogy véget vessen az Unió annak, hogy szükségtelen elektronikai eszközöket (érti ezalatt a töltőket) kelljen venni, aminek a legyártása, a fogyasztóhoz eljuttatása, majd ártalmatlanítása is jelentős környezeti terheléssel jár. Breton szerint is két fő előnye lehet a szabályozásnak: a fogyasztók egy töltőt használhatnak az eszközeikhez, ezzel nő a komfortérzetük, illetve csökken a hulladék mennyisége. Csak gondoljunk bele, hogy egy töltő mennyi fóliába, papírba van csomagolva, és maga a készülék mennyi szennyező anyagból készült.
A szeptemberben benyújtott javaslat lényeges elemei
- Az elektronikus eszközöknek legyen egységes USB-C típusú töltője, így egy töltővel bármilyen készülék tölthető lenne.
- Olyan egységesített gyorstöltő technológia bevezetése, amellyel a gyártók nem korlátozhatják a töltési sebességet, és ami ténylegesen segít abban, hogy a töltési sebesség az adott készülékkel kompatibilis töltőknél mindig ugyanaz legyen.
- A töltő és az elektronikus eszköz külön értékesítése, melynek révén a fogyasztók töltő nélkül is vásárolhatnak majd új elektronikus eszközöket. Ezáltal csökkenhetne a fölöslegesen megvett töltők száma, amelyek gyakran kihasználatlanok. Nagyjából ezer tonnányival csökkenthető lenne a keletkező elektronikai hulladék éves szinten. Az emiatt le nem gyártott töltők pedig ténylegesen zéró terhelést jelentenének a környezetre nézve.
- Évente összesen akár 250 millió euró is az emberek zsebében maradhatna, ha a gyártók megfelelő, kiterjedt tájékoztatást adnának arról, hogy az adott készülék milyen töltési teljesítményt igényel, illetve, hogy támogatja-e gyorstöltést. Ezekkel az információkkal felvértezve a vásárló számára megnyílik a lehetőség, hogy el tudja dönteni, hogy a már meglévő töltője alkalmas-e az új készülék megfelelő töltésére.
A következő lépések
A rádióberendezésekről szóló irányelv felülvizsgálatát célzó szeptemberi javaslatot az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak rendes jogalkotási eljárás, azaz együttdöntés útján kell elfogadnia. A javaslat elfogadását követően egy 24 hónapos átmeneti jellegű időszak kezdődik, amely időnek elégnek kell lennie arra, hogy az ágazat szereplői felkészüljenek az új szabályok gyakorlati alkalmazására.
Ahhoz, hogy az egységes töltési lehetőség megvalósuljon, szükséges a kábel két végének, az eszközkimenetnek, és a külső tápegységek interoperabilitása is. Ami az eszközkimeneteket illeti, a szeptemberi javaslat elindítja folyamatot, amelynek végén minden eszköz egységes kimenettel rendelkezik majd. Ami a töltőegységet illeti, ott pedig majd a környezettudatos tervezésről szóló EB rendelet újabb felülvizsgálata fog remélhetőleg valamilyen megoldási javaslatot kínálni.
Egy kis háttérinformáció:
- Csak 2020-ban több mint 420 millió darab telefont, illetve más hordozható eszközt adtak el az Unió terület, és ezek szinte mindegyikéhez járt töltő is.
- Egy átlagos fogyasztónak átlagosan három töltője van, ebből kettő az, amit rendszeresen használnak.
- A megkérdezett eszközhasználók 38%-ának okozott nehézséget már az, hogy az épp kéznél lévő töltő és a készülék inkompatibilitása miatt nem lehetett feltölteni a telefonjukat.
- Enyhén sokkoló adat, hogy évente közel 2,5 milliárd eurót költenek az európai fogyasztók csak töltő megvásárlására!
- A legyártott, de fel nem használt, illetve az ártalmatlanított töltők egy évben akár 11 ezer tonnányi elektromos hulladékot képeznek.
Az ágazat reakciói
Az ágazat vegyesen fogadta a javaslatot. Különösen az Apple-nek nem tetszik a dolog; a cég szerint ezzel az Unió lényegében az innovációnak szab gátat. Számomra azonban kérdéses, hogy mennyire fontos az, hogy az egyébként csillagászati árakon mozgó iPhone-okhoz csak a saját gyártású töltőt lehessen használni, ami ha elromlik, persze nem javítható, csak cserélhető. Kicsit olyan ez, mintha egy online casino panaszkodna a játékosokra, hogy miért nem tudnak többet veszíteni. Érthetetlen, hogy a közelgő klímakatasztrófa előtt miért gond ez az egységesítés: a legkevesebb ártalommal járó elektronikai hulladék pont az, amit le sem gyártanak – a töltőknél ez pedig hatványozottan igaz!