Egy rendkívül ritka, talajlakó állatot, a földikutyát választották idén az Év emlősévé. Hazai állományának jelentős része a Körös-Maros Nemzeti Parkban él.
MTI Fotó: Ujvári Sándor
Magyarországon a földikutya az egyik legveszélyeztetettebb emlős. Három faja ismert: a délvidéki, az erdélyi és a magyar. Ezek egymástól elszigetelve, kis területeken élnek. A délvidéki földikutyák világállománya a legkisebb, csupán 300 egyed körülire becsülik. Nálunk Baja környékén fordul elő. Erdélyi földikutyák nemcsak Erdélyben, hanem Kelet-Magyarországon is élnek. Magyar földikutyák szintén vannak Erdélyben, hazai állományuk viszont döntően csak a Dél-Alföldre, a Körös-Maros Nemzeti Park területére, azon belül is Battonya, Mezőhegyes és Mezőkovácsháza környékére (Tompapuszta) korlátozódik. Az itteni állomány mintegy 100 egyedet számlál.
MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
A földikutya gyakorlatilag az egész életét kiterjedt (akár 100 métert is elérő, 2-3 méter mélyre lehatoló) földalatti járataiban tölti. Hengeres formájú, 15-25 centiméter hosszú testét barnásszürke szőrzet fedi. Csak nevében hasonlít a hétköznapi kutyákra, ugyanis nincs se füle, se farka, szemét pedig bőrréteg fedi. Járatainak falát orrával gondosan kitapasztja, megdöngöli. Jelenlétéről legfeljebb csak a föld felszínén látható túrások árulkodnak, melyek kicsit nagyobbak és „hurkásabbak” mint a vakondtúrások.
A laza szerkezetű, háborítatlan gyepeket kedveli, ahol a növények gyökereivel, gumóival táplálkozik. Élettere a mezőgazdasági művelés térhódítása miatt az elmúlt évtizedek során jelentősen lecsökkent.
(Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság)
küldés...
