Ősszel a kertben a betakarítás mellett az egyik legfontosabb feladat a faültetés. Eldöntjük a kívánt gyümölcs fajtáját, kiválasztjuk a kertben a helyét, és azt gondosan előkészítjük. Majd a gyümölcsfákkal teli piacról hosszas keresgélés után a legszebbet, legjobb állásút, legszebb gyökérzetűt hazavisszük, amit bő termés reményében elültetünk a kertbe.
Mi, erdészek is hasonlóképpen bizakodva ültetünk fát minden ősszel, csak „kicsit” többet és „kicsit” más módszerrel. Lombhullás után és lombfakadás előtt országszerte több millió csemetét ültetünk el annak érdekében, hogy a magyarországi erdők területe ne fogyjon, sőt növekedjen!
Trianonkor a Kárpátok és vele hatalmas erdőterületek kerültek országhatáron kívülre, így az ország erdősültsége 26%-ról 11%-ra csökkent. Az erdészek évtizedekig tartó, lelkiismeretes munkájának köszönhetően a mai erdővel borított terület eléri a 2 millió ha-t, azaz az ország 1/5-öd részét mára erdő borítja!
Az általános tévhit ellenére a magyar erdők területe a mai napig folyamatosan növekszik. Ennek egyik oka az Európai Unió által támogatott erdőtelepítés, mely során mezőgazdasági hasznosítású vagy parlag területeken létesül új erdő. Másik nyomós oka, hogy a már meglévő erdők felújítása kötelező, az erdőtörvény alapján szabályozott módon, azaz a letermelt idős erdőállományok helyén újra erdőt kell nevelnie az erdőgazdálkodónak, így az Egererdő Zrt.-nek is.
Bő makktermés esetén az idős erdőállomány makkjából kikelt csemeték biztosítják az erdő felújulását. Viszont különböző károk, például aszály, jégverés, és a magas vadlétszámból eredő vadkár jelentősen gátolja a csemeték kelését, növekedését. Emellett több esetben az erdészeti hatóság előírása szerint a korábbitól eltérő fafajjal kell felújítani az erdőt. Ebből eredendő, hogy sikeres erdőfelújítási munkánkhoz, szükségünk van erdészeti csemetekertekben megtermelt csemeték ültetésére is, így az Egererdő Zrt. idén ősszel több mint fél millió csemetét ültet el. A csemeték legnagyobb részét az őshonos kocsánytalan tölgy és bükk adja, de természetesen az erdő sokszínűségére is gondolva elegyfajok, például vadgyümölcsök csemetéiből is ültetünk.
Az Alföldi peremterületektől, a Bükk és Mátra hegyvonulatai, illetve a Heves-Borsodi dombság adottságai teljesen eltérnek. A termőhelyi viszonyokból és a terület lejtéséből eredően a kézi, ékásós ültetés a jellemző. 
Ennek hatalmas élőmunka igénye van, hiszen a félmillió csemetét egyesével helyezik az ékásó által kialakított földékbe. Több száz ember dolgozik ebben az időszakban az erdőben, hogy a nagyobb fagyokig talajba kerüljön az összes csemete. Ritkán előfordul, hogy traktort alkalmaznak erdészeteink, de csakis a talaj előkészítése során.
Az ültetésekkel párhuzamosan építjük az új vadkárelhárító kerítéseket is, hogy azok a kicsi csemetéket megvédjék a helyben élő növényevő nagyvadfajok, mint szarvas, őz, vaddisznó, muflon kártételétől.
Munkánk eredménye, a kész erdőfelújítás egy átlagember számára nehezen látható, hiszen nem olyan szembetűnő, mint egy idős erdő. Ahhoz, hogy az aljnövényzetben meglássuk a kicsi csemetéket, bizony le kell hajolni és tudnunk kell, hogy mit is keresünk. A fiatal erdőt akár 100 évig is gondoznia kell az erdésznek, hogy újra azt a szerethető képet adja, amiben a ma embere sétálni, kirándulni szeret!
Egererdő Zrt.
küldés...
