Indul a medvehagyma szezon – Olvasd el, mielőtt útnak indulsz!

A medvehagyma a kora tavaszi erdők egyik jellegzetes növénye. A SEFAG Zrt. összegyűjtött néhány érdekességet. Te tudtad?

A fokhagymaszagú, sokoldalú gyógyhatással rendelkező növény az ország számos régiójában megterem. A nedves, árnyas, enyhén savanyú talajú területeket kedveli, ezért főleg gyertyános, tölgyes vagy bükkös erdők aljnövényzetében érdemes kutatni utána. Gyűjtési szezonja általában március elejétől április elejéig tart.

A medvehagyma gyűjtéséről

A NÉBIH hasznos tanácsai: Gyűjtésekor fontos tudni, hogy saját fogyasztásra naponta legfeljebb 2 kilogramm szedhető olyan állami erdőkben, amelyek nem állnak természetvédelmi oltalom alatt.
Különösen figyelni kell arra, hogy ne tévesszük össze a mérgező gyöngyvirággal: a medvehagyma levelét megdörzsölve jellegzetes hagymaszag érezhető.
Érdemes a szezon elején gyűjteni, amikor a hasonló kinézetű mérgező növények még nem jelentek meg tömegesen.
Vásárláskor mindig ellenőrizzük a jelölést: a csomagoláson szerepelnie kell a gyűjtő vagy forgalmazó nevének, címének és a származási országnak.
A biztonság érdekében kerüljük a jelöletlen, alkalmi árusoktól származó termékeket, és felhasználás előtt mindig alaposan mossuk meg a leveleket.

Gyűjtés további szabályai és néhány intelem környezetünk érdekében: Csak egy-két levelet tépjünk le, a gyökeret ne bántsuk. A medvehagymának csak a levelei gyűjthetők, a hagymák kiásása szigorúan tilos.

Ne tapossuk le, adjunk esélyt a szaporodásra. Gyakori, hogy több védett növény él egymás mellett, ne tapossuk le azokat sem.

Magánszemélyek az állami erdőkben naponta legfeljebb 2 kg-ot szedhetnek össze, kizárólag saját felhasználásra. Ennél nagyobb mennyiségben vagy értékesítési célra csak az erdőgazdálkodó engedélyével lehet medvehagymát gyűjteni. Természetvédelmi területen emellett szükség van a természetvédelmi hatóság engedélyére is, fokozottan védett erdőkben pedig egyáltalán nem szabad leszedni a növényt. Az engedély nélkül vagy tiltott területen szedett medvehagymát az erdészek lefoglalják, ráadásul a szabályszegő több tízezer forintos bírságra is számíthat.

Jótékony hatások és veszélyek

Jótékony hatások…
Egyes vélekedések szerint a medvék a téli álmuk után lelkesen csemegéznek belőle, hogy helyreállítsák vitamin- és ásványianyag-egyensúlyukat.
Aki ezzel nem ért egyet, abban azért egyetért, hogy pozitív hatásai okán a medve vitalitását adja nekünk. Talán nem is számít, melyik az igaz, hiszen a lényeg az íz és a számos jótékony hatás.
Annak ellenére, hogy a féltenyérnyi, hosszúkás, haragoszöld növénynek markáns fokhagymaíze van, a hagymához nincs semmi köze. Az erényei viszont hasonlóak, nem véletlen, hogy a hagyományos népi orvoslásban is helyet kapott. Erősíti az immunrendszert, tisztítja a vért, regenerálja az érfalat és az emésztőrendszert.
A vesének is jót tesz, sőt, akinek magas a vérnyomása, az is bátran fogyassza.

Óvatosan a medvehagymával…
Sokan a mérgezésveszély miatt félnek a medvehagymától, mivel vannak olyan, hozzá hasonlító növények, amelyek mérgezőek.
Zöld levelei összetéveszthetők a májusi gyöngyvirággal és a kikericcsel, amelyek fogyasztása már kis mennyiségben is halálos lehet.
Segítséget adhat az, hogy a medvehagyma virága a szár végén nyílik, kicsi, fehér, alakja csillagra emlékeztet – a gyöngyvirágéi pedig harang alakúak, a száron nőnek sorban. A kikerics tavasszal nem virágzik, erdő helyett a napos réteken található meg. Aki még ezek után is bizonytalan, bízza az orrára: ha szétdörzsöljük a levelet az ujjaink között, és érezzük a fokhagymaillatot, leszedhetjük.
Árulkodó jellegzetesség a levelek szélessége is. A medvehagymáé keskenyebbek, legfeljebb 4 cm szélesek, míg a gyöngyvirág legalább 6 centis leveleket növeszt.

Medvehagyma a konyhában

Medvehagyma – szinte mindenféle ételhez…
Csak frissen érdemes fogyasztani – tartósítással a medvehagyma elveszti jótékony hatását. Szedés után mintegy három hétig dolgozhatunk a fokhagymaízű levelekkel. Szárukat vízbe téve is kibírják addig, de hűtőben, zacskózva is átvészelnek pár hetet.

A fagyasztás vagy hőkezelés és a sózás során is elveszik hatása, s az olívaolajban eltett levelek sem igaziak. Használata egyszerű, pont olyan, mint a nyers fokhagymáé, előnye, hogy nem hagy maga után szájszagot. Első próbálkozásnak vajas pirítósra szórva ajánljuk, de tejfölben kikeverve is remek, bármilyen szaftos ételt feldob.

Rántottához, tükörtojáshoz isteni, de krumplipüréhez vagy főzelékek díszeként is segít feldobni az étket. Joghurtsajtba vagy a tejszínes krémsajtba is nyugodtan belekeverhető. Közkedvelt megjelenési formája a pesto, számtalan ízesítéssel (dió, túró, ricotta, fűszerek, stb.)

(SEFAG)

Tetszik!
Facebook

Ezek még érdekelhetik: