Évszakok jönnek-mennek, mindnek megvan a saját csodája. Míg tavasszal a rügybontás lágysága ingerli érzékszerveinket, addig nyáron a mezők sokszínű virág-pompájában gyönyörködhetünk. Az őszi avartaposó sétáknak nincsen párja, a sűrű erdő ekkor varázslatos szín- és fényvilág otthona. És a tél…nos, igen, a hófehér köntösbe öltözött tájak, a fenyők fagyos tűleveli mint jeges mesevilág kecsegtetik a kirándulót.
Mentovics Éva: Hókristályok roppannak
“Fenyves erdő fái közt
délceg szellő vágtat.


Kristálypaplan borítja
reggelre a tájat.


Fodros felhők úsznak el
felettünk az égen-;


Hópelyheket szórva szét
erdőkön, és réten.


Fehér ingbe öltözött
hajnalra a város.


Hófehér a háztető,
és az út sem sáros.


Erdő széli domboldal,
mintha minket várna-


Hótakarót hint a szél
a didergő tájra.


Hókristályok roppannak,
amerre csak járunk.

Vegyük elő szaporán
a tavalyi szánunk!”

(Erdeiprogramok.hu, fotó: Gribek Tímea)

küldés...