A középfeszültségű villanyvezetékek sokszor okozzák védett állatok, elsősorban nagyobb testű madarak sérülését, pusztulását. A madarak egyrészt a vezetéknek ütközve sérülhetnek, másrészt – és ez gyakoribb a középfeszültségű vezetékeken – az oszlopokra telepedve áramütést szenvedhetnek. A természetvédelmi szervek és az áramszolgáltatók már sok éve dolgoznak azon, hogy ezt a veszélyt csökkentsék, ennek érdekében szigetelők kerültek fel az oszlopokra, illetve olyan fejszerkezetek, ahol a vezetékek elhelyezése csökkenti annak a lehetőségét, hogy a madarak áramütést szenvedjenek.
A Duna-Dráva Nemzeti Park Gemenci Tájegységében a töltéstől a Dunáig húzódik egy középfeszültségű vezeték, ami potenciális veszélyforrást jelentett a környéken költő védett madárfajok (rétisas, fekete gólya, barna kánya, stb.) egyedeire. Bár korábban már úgynevezett szigetelőpapucsok kerültek az oszlopokra, ez nem jelentette a legjobb megoldást. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság részese egy nemzetközi pályázatnak (DANUBEparksCONNECTED DTP1-005-2.3), ami a Duna és ártere, mint ökológiai folyosó megőrzésével foglalkozik. Ennek keretében nyílt lehetőség arra, hogy a DDNPI előteremtse az anyagi fedezetét a vezetékszakasz átépítésének.
Ennek keretében a madarakra különösen veszélyes, síkban elhelyezett kereszttartókat cserélik ki olyan, háromszög elrendezésű tartókra, ahová a madarak kevésbé tudnak beülni és még a nagyobb testű madarak sem tudják a szárnyaikkal zárni az áramkört. Azokon az oszlopokon, például kapcsolók, trafók esetében, ahol ilyen átépítésre nincs műszaki lehetőség, a veszélyes vezetékek kerülnek burkolásra illetve hosszabb szigetelők lesznek beépítve, ezzel is csökkentve az áramütés veszélyét. A projekt során az árteret átszelő 3,5 km hosszú vezetékszakaszon 44 oszlop kerül átépítésre. A munkálatokat a vezetéket üzemeltető E.ON Dél-Dunántúli Áramhálózati Zrt. végzi a területet vagyonkezelő Gemenc Zrt-vel egyeztetett módon. Mivel a közelben egy rétisas pár is költ, ezért a munkavégzést két szakaszra kellet osztani, a fészek körüli védőzónán kívül már dolgozhatnak a szakemberek, viszont a 400 méteres védőzónában csak akkor kerülnek kicserélésre a fejszerkezetek, ha a fiókák már elég nagyok ahhoz, hogy az emberi zavarás ne okozhassa a költés meghiúsulását.
(Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság)
küldés...
