“A Magyarországon élő ragadozó emlősfajok közül a macskafélék élik a legrejtettebb életmódot. A hiúznál jóval gyakoribb vadmacska természetben történő megpillantása sem számít mindennaposnak, a kölyköket pedig anyjuk a legtitkosabb zugokban vezetgeti” – áll a Balaton-felvidéki Nemzeti Park közleményében.
A Kis-Balatonon, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett törzsterületén közel tíz éve végzi dr. Lanszki József ragadozó emlősökre irányuló kutatómunkáját. A hatalmas kiterjedésű, zavartalan mocsár- és berekterület többek között a vadmacska erős, önfenntartó populációjának ad otthont. A munkatársak elsősorban a bátrabb, nagyobb területeket bejáró kandúrokkal találkoznak, azonban szakértő szemmel kihelyezett kameracsapdák segítségével a nőstényekről, s legújabban a legfiatalabb egyedekről is rendelkeznek információval.
“Ivarérett, de még fiatal egyedekkel korábban is találkoztunk a berekben. 2017-ben egy bőrig ázott apró vadmacska felbukkanása jelezte, hogy szaporodóképes nőstény él egy jól behatárolható területen. Megbízott kutatónk idén nyáron itt próbálkozott egy több ragadozó emlősfaj által használt fűzfa tövében a 2018. évi szaporulat megörökítésével” – tájékoztat Magyari Máté, ökológiai szakreferens.
A szakmai tudást pártolta a szerencse is, így hát büszkén jelenthetjük:
a vadmacskamama idén két apró jószágot vezetget a mocsár ösvényein.
Érdekesség, hogy a ragadozó emlősök időben is felosztják a területeket. Kameracsapdás felvételeken gyakran tapasztalható, hogy ugyanazt az ösvényt járja a vidra, a róka, a sakál, a borz, a nyest, a nyuszt, a menyét és a hermelin.
“Igazgatóságunk a vadmacskaállomány feltárására különösen nagy hangsúlyt fektet: több évre elhúzódó részletes kutatásokkal kívánjuk a szórványos észleléseket alaposabb tudássá alakítani a Balaton-felvidéken, a Bakonyban és Zala megyében is” – áll a közleményben.