Évente majdnem százezer madarat ér halálos áramütés Magyarországon, amelyek természetvédelmi értéke nagyjából egymilliárd forint, de eszmei értékük ennél sokkal magasabb lehet, ezért is szükséges védelmük – hívta fel a figyelmet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn egy sajtótájékoztatón.
Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársai egy kijavított és biztonságossá tett gólyafészket helyeznek fel távvezetéket tartó oszlopra Dabas-Gyónban. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
A légvezetékek földkábeles kiváltásáról szóló Akadálymentes égbolt megállapodást tíz évvel ezelőtt írta alá az akkori három magyarországi áramszolgáltató a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal (KvVM), valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel (MME).
Semjén Zsolt igazi hungarikumnak nevezte, hogy az 1900-as évek elejétől törvényi szinten védik az országban a madarakat. Megjegyezte, hogy míg 1940-ben 8000 gólya élt az országban, 1980-ra számuk – egyebek mellett az áramütések következtében – 4000-re csökkent. A védelmi intézkedéseknek köszönhetően azonban a populáció azóta 5000-re bővült, ami jelzi az intézkedések szükségességét – tette hozzá.
Fazekas Sándor földmûvelésügyi miniszter és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes egy kijavított és biztonságossá tett gólyafészeknél. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter korszakos jelentőségűnek nevezte a tíz évvel ezelőtti Akadálymentes égbolt-megállapodást, amelyben a környezetvédelmi tárca, az áramszolgáltatók és a madárvédők megállapodtak abban, hogy megpróbálják kiváltani a madarak életét veszélyeztető technológiákat. Szavai szerint az elmúlt tíz évben jelentős volt az előrelépés ezen a területen. Ismertette, hogy 3500 kilométer hosszú szakaszt tettek védetté a szolgáltatók az áramütés ellen, 120 kilométernyi légkábelt cseréltek földkábelre és 2724 darab láthatósági eszközt helyeztek ki együttműködve a nemzeti parkokkal és a madártani egyesületekkel.
(MTI)
küldés...
