A téli időszak kiválóan alkalmas mesterséges költőodúk és költőládák kihelyezésére a különböző madárfajok számára, és a már kint lévők felújítására, takarítására. Ilyenkor a biológusok információkat kapnak az adott területen élő zsákmányállatokról is.
“A szalakótaodúink téli nagytakarításakor nem csak fészekanyagot, tollakat és ürüléket találunk az odúkban, hanem az oda bevitt zsákmányállatok maradványait is” – olvasható a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján. Ezek között lehetnek gerinces állatok (pl. fürge gyík, ásóbéka, vízisikló) és gerinctelen állatok (pl. rovarok) is. A maradványokat érdemes áttanulmányozni, mert akár védett bogárfajok testrészeire is bukkanhatunk.
A szalakóták által használt odúkból időről időre előkerülnek a nagy szarvasbogár (Lucanus cervus), a kis szarvasbogár (Dorcus parallelipipedus), az orrszarvúbogár (Oryctes nasicornis), a pompás virágbogár (Protaetia aeruginosa), a smaragdzöld virágbogár (Protaetia affinis), a magyar virágbogár (Protaetia ungarica), a holdszarvú ganéjtúró (Copris lunaris) vagy a gyalogcincérek, mint például a barna gyalogcincér (Dorcadion fulvum fulvum) és a vele közeli rokonságban álló pusztai gyalogcincér (Dorcadion fulvum cervae) egyedeinek maradványai is. Az adott terület faunájára vonatkozó ismereteink ezáltal is gazdagodnak.
(Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság)