2014 decemberében súlyos jégkár érintette a hazai erdőállományt, leginkább a Pilist és a Börzsönyt, de a Gerecse és a Mátra is kapott belőle jócskán. Az erdőrehabilitációs munkálatok a mai napig is tartanak, ami most már a végső fázisába érkezett, amikor is az erdészek a diákokkal közösen alapozzák meg unokáink erdejét – nem csak a börzsönyi Málnapatak völgyében.
A november 6-án tartott sajtótájékoztatón az Erdeiprogramok.hu is részt vett, ahol megelevenedett a múlt és a jövő, hisz a természet által pusztított holtfák egy része még mindig a területen van, de mellette az új erdő születését is megcsodálhattuk az erdészeknek köszönhetően. A csaknem 3000 hektárt érintő területen a majdnem 200 ezer köbméter kidőlt fából 150 ezer köbmétert tudtak kitermelni és a piacra eljuttatni – tudtuk meg Kiss Lászlótól, az Ipoly Erdő Zrt. vezérigazgatójától.
A maradék 50 köbméter fa még most is a területen van, hiszen a holtfának jelentős ökológiai szerepe van. Sokféle élőlénynek nyújtanak táplálékforrást és élőhelyet. A területet a tisztítás után bükk csemetékkel ültették be, majd az állomány stabilabb kialakítása érdekében tölggyel pótolták. A munkálatokat az erdőgazdaság erdészei a diósjenői diákokkal közösen végezték, hiszen az erdészet nagy hangsúlyt fektet a környezeti nevelésre.
A főváros közelsége is hozzájárulhat, hogy a Börzsönyt évente 1 millió látogató keresi fel, éppen ezért igyekeznek az igények megfelelő kiszolgálására. Turistaházakat újítottak fel, tanösvényeket, turista utakat hoztak létre, kilátókat, turisztikai központokat építettek, kisvasutakat üzemeltetnek, ami a helyi és távoli turisták számára is kalandot jelent.
De mit érne a sok létesítmény, ha nem lenne körülötte az erdő? Az elmúlt évek helyreállítási munkálatai, és a jelenleg is zajló pótlások lehetővé teszik, hogy a fiatalság tegyen valamit az erdőért, hiszen ők talán már látni fogják erőteljében a munkájuk gyümölcsét, amit jobban fognak becsülni – mondta Balla Mihály, országgyűlési képviselő.
Egyet értett vele Révész Máriusz, aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos is, aki problémának érzi, hogy az erdészek társadalmi megítélése messze nem olyan jó, mint amilyennek lenni kellene. 2010 óta hazánk erdei kitárták kapuit a látogatók előtt, a bakancsos turizmus újjáéledt, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a nemzeti parkok látogatóinak száma 1,6 millióra növekedett, ez 75%-kal több, mint a 2010-ben. Fontos, hogy a gyerekek a virtuális élmények helyett valós élményeket kapjanak, olyan létesítményekben, amik fel tudják venni a versenyt a kor kihívásaival szemben.
Az állami erdőgazdaságok nagy erőfeszítéseket tettek az elmúlt években, hogy a meglévő turisztikai szolgáltatásokat tovább fejlesszék. Az erdészetek csatlakoztak a Kék Körhöz, sokféle szálláshellyel, kilátóval, egyéb létesítményekkel kapcsolódtak ahhoz a programhoz, ami megújította a természetjárást. Ez a tudatosság az állami erdőgazdaságok társadalmi szerepvállalásából, és egy régről hozott, az erdésztársadalom szolgálatát bemutató lelkületéből fakad – mondta Ugron Ákos Gábor helyettes államtitkár.
Az elmúlt 6 évben több mint 300 millió csemetét ültettek el, 1800 hektár erdőt telepítettek, ami része annak a programnak, amit főként a magán erdőgazdálkodókkal végeznek, és remélhetőleg ez a jövőben is így lesz. Cél, hogy az ország fával, erdővel való borítottságát tovább növeljék, így talán a gyermekeink, unokáink is újabb turisztikai helyeken töltődhetnek fel.
A sajtótájékoztatót követően folytatódott a közös ültetési program.
(Rákóczi Ágnes – Erdeiprogramok.hu)
küldés...
