A május végi egyre enyhébb éjszakák talán többeket kicsalogatnak a csillagos ég alá. A nyári csillagképek már az esti órákban megjelennek – olvasható a National Geographic honlapján.
Egyre szebben látjuk a Tejutat
Ugyan egyre később sötétedik, ha van lehetőségünk és türelmünk kivárni, míg beáll a teljes sötétség (napnyugta után kb. 2 órával), megláthatjuk az épp felkelő Skorpiót, majd kicsit később a Tejút fénylő szalagját. A nagy Nyári Háromszöget alkotó 3 fényes csillag a keleti égen ragyog, és bár 3 különböző (a Lant, a Hattyú és a Sas) csillagképhez tartoznak, együtt talán ez a legismertebb a nyári égbolt tüneményei közül. Este fél 11 után már megpillanthatjuk keleten a háromszöget – tiszta égbolt esetén akár városi körülmények közt is.
Éjfél felé már egészen látványos galaxisunk íve a délkeleti égbolton – eztán mintegy 3 órán keresztül még teljes a sötétség, így egészen sokáig élvezhetjük a látványt. A holdfény zavaró hatása sem érvényesül, hiszen égi kísérőnk 20-án már éjjel 2 után kel csak. Ha az időjárás engedi, keressünk fényszennyezéstől mentes, vidéki helyszínt és használjuk ki a lehetőséget!
Holdsarló és Vénusz 22-én hajnalban
Mintegy 7 fok távolságban jelenik meg a keleti horizonton 22-én hajnalban a Vénusz és a 19 százalékos megvilágítású holdsarló. Az ország keleti szélén 03:10, Budapesten 03:20, nyugati határunk közelében 03:30 a két égitest felbukkanásának ideje, másfél órával napkelte előtt. Ekkor az már pirkad, a horizont vöröses árnyalatokat kezd ölteni, de még kivehető a Tejút szalagja is, a kelő bolygó és a Hold is vöröses színben ragyog. Mivel a Vénusz igen fényes, így később is megfigyelhető az együttállás, fél órával napkelte előtt 10 fokos magasságban látszik majd a két égitest, de száraz, tiszta időben akár napkelte után is láthatjuk még a Vénuszt.
Igen vékony holdsarló 26-án alkonyatkor
Sokan próbálnak vadászni a holdsarlóra, amikor az igen vékony, és nem sokkal jár újhold után. Ez mindig szemet próbáló feladat, hisz ilyenkor a sarló a Nap után nem túl sokkal nyugszik, így az alkonypír erősen megnehezíti a megpillantását még tiszta horizont esetén is. 26-án alkonyatkor a holdsarló 1,5 százalékát világítja meg a napfény, szabad szemmel meglátni ez igazi kihívás és mindenképpen tiszta horizont, valamint olyan helyszín szükséges hozzá, ahonnan akadályoktól mentesen nézhetjük az északnyugati ég alját. A Hold napnyugtakor is csak 5 fok magasan lesz, és alig háromnegyed órával a Nap után le is nyugszik. Kisebb távcsővel, binokulárral van a legjobb esély észrevenni, fotózni teleobjektívvel felszerelt géppel tudjuk. Az időpontok: a keleti határszélen a napnyugta 20:16, a holdnyugta 20:54; Budapesten 20:27-kor megy le a Nap, a Hold pedig 21:06-kor; a nyugati országrészben 20:36 és 21:15 a napnyugta és a holdnyugta ideje.
Ha ezen az estén nem sikerül a sarlót megpillantani, mivel ez tényleg kihívás, ne csüggedjünk: másnap, 27-én este már jóval kedvezőbb helyzetben lesz a holdsarló, több mint másfél órával nyugszik a Nap után, a megvilágítása 6 százalékos lesz.
Május 31-én este a Hold és a Regulus együttállása
Az Oroszlán csillagkép legfényesebb csillaga, a Regulus, a sötétedő esti égen hamar feltűnik akkor is, ha a Hold nincs mellette útmutatónak. A hónap utolsó estéjén viszont ott lesz – így akkor is megfigyelhetjük, ha egyébként nem vagyunk igazán járatosak a csillagképek felismerésében. Az első negyedhez közeledve már hízó Holdtól napnyugtakor még csak egy, majd később másfél fok távolságban, a Hold megvilágított oldalától jobbra látjuk a fényes csillagot. Éjjel egy felé nyugszanak le, ekkor már 3 foknál is több választja majd el egymástól a két égitestet.
Búcsúzunk az alkonyi Marstól
A hónap közepén még majdnem két órával a Nap után nyugszik a vörös bolygó, azonban egyre közelebb látszik a Naphoz, így hamarosan elveszítjük szem elől, amint belevész az alkonypírba. A hónap legvégén már alig egy óra választja el a napnyugtát a Mars lenyugvásától, és legközelebb majd az ősz elején láthatjuk viszont, ám akkor már hajnalban, így érdemes búcsúpillantást vetni rá.
(National Geographic Magyarország)