A korhadt fáknak fontos ökológiai szerepük van
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság a Maros folyó közelében nagy területeken kezel erdőket. A szakemberek célja, hogy természetes, vagy természetközeli állapotú eredőket hozzanak létre.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság a Maros folyó közelében nagy területeken kezel erdőket. A szakemberek célja, hogy természetes, vagy természetközeli állapotú eredőket hozzanak létre.
Idén nyáron is több ezer gyermek ismerkedhetett meg a természet szépségeivel, az erdei ökoszisztémával, az erdők csodálatos világával. A környezeti nevelést nem lehet elég korán elkezdeni – ennek szellemében a 21 állami erdészeti társaság...
Harmincöt éves rekord dőlt meg Békés vármegyében: idén 320 fehér gólya pár 1102 fiókát nevel – közölte a Körös-Maros Nemzeti Park.
Közel 100 denevér érkezett április második felében a veszprémi Érseki Palota padlásterébe, ahol a nőstény egyedek és néhány hete született kölykeik a nyári hónapokat töltik. Az „érsekségi denevérek” visszatérő vendégek a közel 250 éves...
Az idén fennállásának tízedik évfordulóját ünneplő Körösvölgyi Állatpark egy új faj bemutatásával koronázta meg a jeles évfordulót. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szarvasi bemutatóhelyén ezentúl a rejtőzködő életmódú vadmacskát is láthatják vendégek.
“Ki ne ismerné Magyarországon a vadkacsát, minek erről szavazni?” – gondolhatják sokan. Csakhogy a récék közel harminc faja fordult elő eddig bizonyítottan hazánkban és a vadkacsaként ismert tőkés réce ezek közül csak egy.
Az Ökotárs Alapítvány szakmai zsűrije 9 fát juttatott az Év Fája verseny döntőjébe. A vetélkedőben nem számított a fák kora és mérete, előny volt azonban, ha a jelölt őshonos fajt képvisel, közterületen áll, vagy...
A pillangófélék családjába tartozó farkasalmalepkével (Zerynthia polyxena) síkságaink, domb- és hegyvidékeink területén szinte bárhol találkozhatunk, ahol a tápnövénye, a farkasalma előfordul. Ez főként száraz gyepeken, cserjésekben nő, de a farkasalma özönnövény jellege miatt másodlagos területeken is...
A vörös vércse a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületének leggyakoribb ragadozó madara. Idén nyolcvan pár költött a területen, a fiókák egy része már kirepült – hívja fel a figyelmet az igazgatóság.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a fülemülék tavaszi vonulásához alkalmazkodva több mint egy évtizede hirdeti meg Fülemülék éjszakája programsorozatát.