A biológiai sokféleség vagy biodiverzitás megőrzése, a fajok kipusztulásának megelőzése az élőhelyek megtartása a XXI. század egyik legnagyobb globális kihívása. A Biológiai Sokféleség Egyezmény szövegét az ENSZ Környezeti Programjának Nairobiban tartott konferenciáján, 1992. május 22-én fogadták el, azóta minden évben ezen a napon tartjuk a Biológiai Sokféleség Világnapját. A Pilisi Parkerdő Zrt. által kezelt több mint 65 ezer hektáros összterületen a biológiai sokféleség megőrzése érdekében folytatott szakmai munka néhány elemét ebből az alkalomból mutatjuk be.
Amikor egy-egy szép hétvégén a Budai vagy a Visegrádi-hegység, a Pilis vagy a Gödöllői-dombság turistaútjain gyalogolunk vagy kerékpározunk, néhol csaknem „belvárosi” forgalommal, kirándulók, túrázók, kerékpárosok valóságos tömegeivel találkozunk. Bizony, ezeket a gyönyörű tájakat a felmérések szerint évi mintegy 25 millióan látogatják: a Pilisi Parkerdő Zrt. által kezelt erdőknek a természeti körülmények és a klímaváltozás hatásai mellett ekkora turisztikai terheléssel kell megbirkózniuk. Miközben a Parkerdő egyre több közjóléti, turisztikai beruházással szolgálja ki az erdőjárók milliót, évről-évre egyre nagyobb szakmai erőfeszítéssel tesz eleget a biológiai sokféleség megőrzése iránti természetvédelmi kötelezettségének.
Az erdőgazdálkodás során az, erdei élőhelyek és fajok megőrzésének egyik legsikeresebb szakmai módja az úgynevezett „örökerdők” kialakítása, mely Magyarországon a Pilisi Parkerdő Zrt. nevével kapcsolódik szorosan össze. A Pilis szívében, Dobogókő közelében található Mexikó-puszta, ahol a Pilisi Parkerdő Zrt. 1999-ben, Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök irányításával indította el az örökerdők kialakítására irányuló szakmai programját. Innen indult útjára az azóta Magyarországon mind elterjedtebb, úgynevezett örökerdő, (vagy más néven szálaló) erdőgazdálkodás, amelynek lényege, hogy az erdészek egyenként, vagy kicsi csoportokban termelik ki a fákat, minden egyes fa esetében külön-külön mérlegelve az erdőben betöltött szerepüket. Ennél a megközelítésnél az erdész nem fakitermelésben és ültetésben, hanem az erdei ökoszisztéma fenntartásában, menedzselésében gondolkodik, minél nagyobb teret biztosítva az erdő megújulásának az erdőben lejátszódó természetes folyamatokra támaszkodva. E módszerek alkalmazásának eredményeként az erdő különféle korú és fajú fákból áll, nincsenek benne tarvágások és végvágások, az erdő működése és látványa sokkal természetközelibb a hazánkban is ismert egykorú erdőkénél, továbbá ennek köszönhetően alakulhat ki a folyamatos erdőborítás is. 2001-ben a Pro Silva Hungaria Egyesület Magyarország első olyan bemutató területévé nyilvánította a mexikó-pusztai mintaerdőt, ahol természetes folyamatokon alapuló, folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodást, az örökerdő-gazdálkodás bevezetését és működését lehet tanulmányozni. Az örökerdőkben az erdészek a kidőlt, elpusztult fák egy részét az erdőterületen hagyják: a különböző méretű álló és fekvő holtfa rengeteg élőlénynek (gombának, madárnak, rovaroknak) nyújt élőhelyet, így teljes értékű erdei ökoszisztéma tud kialakulni, amelyben egészséges „önszabályozás” működik, például egyes madárfajok meggátolják a kártevő rovarok túlszaporodását. Így az örökerdők a biológiai sokféleség megőrzésének legkiválóbb eszközei.
A Pilisi Parkerdő Zrt. „Parkerdő természetesen” programjának keretében számos olyan természetvédelmi projektet sikerült megvalósítani, amelyeknek egyik határozott célja a fajok védelme, a természetes élőhelyek és biológiai sokféleség megőrzése volt. E célkitűzések elérése érdekében szakmai mérföldköveknek számítanak a tájidegen fafajok helyett az őshonos fafajok visszatelepítése, illetve a biodiverzitást jelentősen csökkentő invazív fafajok visszaszorítása. A „Parkerdő természetesen 2010-2012” programban 300 millió forintos beruházással és 100 hektárnyi tájidegen erdő átalakításával, csaknem 2 millió őshonos facsemetét telepítettek, emellett a Pilisben, a Visegrádi és a Budai-hegységben, valamint a Gödöllői-dombság területén is ritka és veszélyeztetett, védett fajok élőhelyeit tisztították meg és helyezték fokozott biztonságba az emberi erdőkárosításokkal szemben.
2012 és 2015 között a „Természetvédelmi fejlesztések a Pilisi Parkerdőben” elnevezésű projekt keretében a Pilisi Parkerdő Zrt. a pilismaróti Miklós-deák-völgyi vizes élőhelyek rekonstrukcióját, erdei kistavak rehabilitációját, invazív fafajok visszaszorítását végezte el. Az élőhely-megőrzési projekt eredményeként kitakarították a kétéltű fajok számára fontos erdei kistavakat, a Miklós-deák-völgyben elbontották a tájat régóta elcsúfító betongátakat, és helyettük a vízi élőlények mozgását lehetővé tevő vízrendszert építettek ki. A projekt közvetett, hosszú távú célja a hazai jogszabályoknak és az uniós természetvédelmi irányelveknek megfelelően a védett temészeti területek és a Natura 2000 területek kedvező természeti állapotának elérése és fenntartása, valamint a védett és közösségi jelentőségű fajok élőhelyeinek megőrzése, fejlesztése volt.
Mindemellett a Pilisi Parkerdő Zrt. számos, például a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal és más szervezetekkel közös, a biodiverzitás megőrzését célzó programban vesz részt. Ilyen programok óvják a Pilisi Parkerdő területére visszatelepült fekete gólyák élőhelyeit, az uráli baglyok és a kuvikok fészkelőhelyeit, de a Parkerdő munkatársai a területen élő denevérek és kétéltűek aktív védelmében is részt vesznek. Továbbá a Pilisi Parkerdő Zrt. az IUCN nemzetközi természetvédelmi szervezet által indított Countdown 2010 mozgalom csatlakozási nyilatkozatának aláírásával a természetközeli erdőgazdálkodás térségbeli kiterjesztésére, a környezeti nevelés fejlesztésére, valamint a hivatásos és civil természetvédelemmel való együttműködésre nézve tett és teljesített vállalásokat.
A turista- és kerékpárutak felújítása, építése, a kilátók és más, a turisztikai vonzerő növelését célzó beruházások mellett a Pilisi Parkerdő Zrt. sok olyan természetvédelmi szakmai munkát végez, amelyek tán kevésbé látványosak, nem is a turizmus intenzitásának növelése a céljuk, viszont hozzájárulnak a biológiai sokféleség megőrzésének globális feladatához, a területen található természeti értékek megismeréséhez.
(Pilisi Parkerdő Zrt.)