Akik nélkül nincs élet: ma van a beporzók napja

Európában mintegy 250 termesztett növényfajt tartanak számon, ezek kétharmada rovarbeporzású. A mindennapi ételünk mintegy harmadához kellenek a beporzók. Az eszünk, a szemünk, fülünk, orrunk, nyelvünk, szívünk is diktálhatja, hogy a beporzókra figyeljünk, mert nélkülük elképzelhetetlen emberhez méltó életünk a Földön.

A dinoszauruszok letűnése óta a zárvatermő növények és az őket beporzó állatok jelentős fejlődésen mentek át. Az ember főszereplővé lépett elő az evolúcióban. A virágos növények és mi ezer szállal vagyunk összekötve (babtól baracklekvárig, bútorfától biodízelig). Nem feledhető az a sok öröm sem, amit nekik köszönhetünk (illatos, tarka virágos rét, egy szép csokor virág), a sok beporzó és egyéb rovar pedig kell azért is, hogy legyen madárdal, és ne kelljen sokáig szagolni, amit nem szeretnénk.

Március 10. a beporzók napja – Tudtad?

Az ELTE Természettudományi Kara tudománykommunikáció a természettudományban mesterfokú képzésének egy oktatója és egy hallgatója kezdeményezte 2018. január 11-én a jeles nap bevezetését. A javaslat mögött a rovarvilág és a beporzást végző rovarok világszerte, de elsősorban az északi féltekén tapasztalt pusztulása, tehát konkrét természetvédelmi probléma és annak orvoslása, illetve a lakossági cselekvésből származó környezeti nevelési lehetősége is ott volt.

Miért szenteljünk egy természetvédelmi jeles napot a beporzóknak?

• Európában mintegy 250 termesztett növényfajt tartanak számon, ezek kétharmada rovarbeporzású. A mindennapi ételünk mintegy harmadához kellenek a beporzók
• Évi 46 000 milliárd forintra becsülték a Földön a beporzók által elvégzett éves munkát.
• Az elmúlt években méhek tömege tűnt el a Föld színéről. Lényegesen kisebb ott a terméshozam, ahol a vadon élő beporzó rovarok is megfogyatkoztak, a házi méh nem pótolja őket.
• A Harvard Egyetemen beporzásra alkalmas parányi robotrepülőkkel kísérleteznek; sikerült drónnal pollent átvinni egyik növényről a másikra. Ez lenne a megoldás? Fenntartható ez? És mi lesz a mézzel? Egy kiló mézért méhecskék félmillió alkalommal repülnek ki a kaptárból, és amennyit repülnek, azzal 7-szer körülrepülhetnék a Földet. Mindez drónnal?

(Magyar Rovartani Társaság nyomán)

Tetszik!