Kiegyenlített küzdelemben az Év Vadvirága 2018-as címet a kornistárnics (Gentiana pneumonanthe) nyerte el. A szavazás során végig tartotta első helyét a szintén rengeteg szavazatot kapó fehér tündérrózsa (35%) és az apró nőszirom (29%) előtt.
A kornistárnics Európa nagy részén jelen van, areája egészen Szibériáig húzódik. Mindenütt visszaszorulóban van élőhelyeinek kiszáradása és átalakulása miatt. Emiatt védett többek között Lengyelországban, Olaszországban, Romániában és Svájcban is. Németországban már 1980-ban az év vadvirágává (Blume des Jahres) választották. Hazánkban 1982 óta védett, természetvédelmi értéke 10.000 Ft.
Hazánkban a hegy- és dombvidékeken, valamint az alföldeken is szórványos, hiányzik a Tiszántúl és a Dél-Dunántúl nagy részéről. Kiszáradó lápréteken, hegyi- és mocsárréteken fordul elő. Az utóbbi 50 évben számos korábbi lelőhelyéről – többnyire élőhelyének megszűnése vagy átalakulása (kiszáradása, cserjésedése) miatt – eltűnt.
A tompás csúcsú levelei szálasak, csak az alsók szélesebbek, ezért virágtalan állapotban hajtásai beleolvadnak a környező gyepbe. Virágzó állapotban azonban messziről felhívja magára a figyelmet akár 5 cm-t is elérő, sötét égszínkék virágaival.
Népi elnevezései között ismert a tüdőtárnics vagy tüdőfű és a rettegőfű is. A rokon sárga tárnics (Gentiana lutea) régtől ismert gyógynövény. Gyökerét gyűjtötték és használták annak serkentő, étvágygerjesztő hatása miatt. A kornistárnicsot egykor tüdőbaj gyógyítására is használták.
Júliustól szeptemberig virágzik, de egyes virágzó példányaival októberben, sőt akár november elején is találkozhatunk
100 évvel ezelőtt, 1918. szeptember 9-én Jávorka Sándor a mai Albánia és Koszovó határán fekvő szerpentindombok nedves mélyedéseiben gyűjtött egy tárnicsot, melyet később a kalandos életű albanológus és paleontológus, Nopcsa Ferenc tiszteletére Gentiana nopcsae néven új fajként írt le. Ez az akkor újnak tartott növény valószínűleg a kornistárnics egy nyúlánkabb, szélesebb levelű alakja.
A kornistárnics kizárólagos tápnövénye a szürkés hangyaboglárkának (Maculinea alcon alcon), mely boglárkalepke a tárnics virágzatára petézik, kikelő hernyója pedig vöröshangyák fészkébe költözik, ahol a hangyák etetik őket. Speciális életmódja miatt igen ritka faj.
Kapcsolódó cikkek:
Az év madara 2018-ban a vándorsólyom – Több évtizednyi szünet után 1997-ben költött újra Magyarországon a vándorsólyom. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a 20 éves évfordulóra emlékezve szenteli 2018-at a világ leggyorsabb madarának. Tovább olvasom>>>
A süngomba lett a 2018-as Év Gombája – Két héten át lehetett szavazni a Magyar Mikológiai Társaság honlapján arra, hogy melyik gomba nyerje el a jeles címet. A három jelölt a disznófülgomba, a honi csillaggomba és a süngomba volt, amik közül az utóbbira érkezett a legtöbb közönségszavazat. Tovább olvasom>>>
A balin nyerte el az év hala címet 2018-ban – A Magyar Haltani Társaság honlapján rendezett közönségszavazás eredményeként 2018-ban a balin viselheti az Év Hala címet. A verseny győztese a három jelöltre beérkezett ötezer-hétszázhetvenegy szavazat 38 százalékát kapta, jelentősen megelőzve a második helyezett domolykót (33%) és a harmadik helyezett kövicsíkot (29%). Tovább olvasom>>>
(Barina Zoltán – evvadviraga.nhmus.hu)
küldés...
