Elhunyt Szabó Gyuri bácsi, a bükki füvesember

A bükki füvesember december 4-én, vasárnap 94 éves korában hunyt el.

Szomorú feladatom, hogy tudassam a világgal, hogy édesapám, a világ számára Gyuri bácsi eltávozott közülünk az angyalok világába. December 4-én vasárnap este otthonában, nyugodtan, megbékélt lélekkel elaludt. Mellette voltam, fogtam a kezét. Kérte, vigyem haza. Mondtam, indulunk, amikor készen vagy. 6 óra után nem sokkal későbbre készült el.

Amit tudok, tőle tanultam. Nemcsak a gyógynövényeket: azt is, hogy kell kanállal enni és felvenni a cipőmet. Apának is olyan volt, mint füvesembernek: türelmes, nagylelkű, segítőkész, melegszívű és határozott. Hiányát semmi nem fogja pótolni, sem az én, sem az önök életében. Szelleme, tanításai, tudása viszont örökké fognak élni, amíg emlékezünk rá ─ és még annál is tovább. Kérem, őrizzék meg őt jó emlékezetükben.

– írta Gyuri bácsi közösségi oldalán Lopes-Szabó Zsuzsa, a bükki füvesember lánya.

Gyuri bácsi az egyik legismertebb képviselője volt a mai modern népgyógyászatnak és a gyógynövényes gyógyításnak. Tudását gyermekkorában a nagymamájától kapott ismeretek alapozták meg, a családi legendát gyakran emlegette előadásaiban. Ez a történet így szól:

1865. június 10-én Sajókazincon, egy Borsod megyei kis faluban született Balogh Borbála, Gyuri bácsi anyai nagymamája. Felcseperedett, majd amikor eljött az ideje, férjhez ment és gyermekei születtek. Amikor megözvegyült, Miskolcra költözött a lányáékhoz, ahol az unokákra vigyázott, őket tanítgatta – köztük az akkor kisgyermek Gyurkát. A nagymama nagy kincset hozott magával szülőfalujából: a gyógyító növények ismeretét, tiszteletét, a népi gyógyító tudást. Mint a környék ismert javasasszonya, ő kúrálta a hozzá forduló betegeket, állatokat. A gyógyítás a szellemi kultúra része, mely egy adott közösség együttes tulajdona. Mivel akkoriban ritka volt az orvos, drága a gyógyszer, a javasasszonyok, füvesemberek töltötték be a gyógyító tisztét. Az ő tudásuk főleg az évszázadok alatt felhalmozódott tapasztalatra épült.

Mindenki Gyuri bácsija a róla készült, nemrég bemutatott portréfilmben azt mondta, „halál ellen nincs orvosság, de az odáig vezető út szép is lehet”, és ezt az utat, azaz az életünket, az egészségünket gondoznunk kell. Az ősök tudását, a történelem vészterhes ideiben is megőrizte nekünk és amikor kellett és lehetett, elővette azt és a kezünkbe adta. De ennél többet is tett: gyógyulni vágyók ezreinek fogta is a kezét a bajban, megrendíthetetlen hittel és tenni akarással.

Az áprilisi születésnapi köszöntőjében arra a kérdésre, hogy ha visszatekint az életére mit tenne másként azt mondta, hogy „semmit, hisz nem érdemes bánkódni azon, amin nem lehet változtatni”. Egy ország bánkódik most, Gyuri bácsi, még akkor is, ha tudjuk, hogy szép, teljes életet kapott a gondviseléstől. Tudjuk, hogy örült annak, hogy beteljesíthette feladatát, mert felrázta az embereket, és ráébresztette őket arra, hogy az egészségük a legnagyobb kincs, amire nagyon kell vigyázni. Ígérjük, vigyázunk rá, ahogy a ránk hagyott tudását is igyekszünk megőrizni és továbbadni.

Szabó Gyuri bácsi, Miskolcon született, 1928. április 15-én. A legendás bükki füvesember neve összeforrt a gyógynövényes gyógyítással. A népgyógyászat alapjait még gyerekként nagymamájától sajátította el. Az elemi és polgári iskolák elvégzését követően könyvkereskedői képesítést szerzett, majd élelmiszerkereskedelem területen dolgozott. 1988-ban, nyugdíjba vonulását követően fordult ismét a természetgyógyászat felé. 2010-ben fitoterapeuta oklevelet szerzett. A Bükki Füvészmester és Népgyógyászati Egyesület alapítóját 2018-ban a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki. Tudását lányának, Lopes-Szabó Zsuzsának adta át, aki gyakorlott fitoterapeutaként viszi tovább a hagyományokat és vezeti a családi vállalkozást.

(egeszsegkalauz.hu)

Tetszik!
Facebook

Ezek még érdekelhetik: