Az ELTE Füvészkert 2021-ben ünnepli alapításának 250. évfordulóját, a kerek évfordulót a kert történetét bemutató könyvvel, emlékkiállítással és emlékfa ültetéssel ünneplik.
Fotó: Demeter Károly, ELTE Füvészkert
Az emlékkiállítás szerdai megnyitóján Borhy László, az ELTE rektora és Orlóci László, a Füvészkert igazgatója emlékfát ültettek az évforduló alkalmából, valamint egy interaktív fajkeresővel is gazdagodott a Füvészkert Herbáriuma – közölték a szervezők szerdán.
Emellett a jubileum alkalmából Papp László szerkesztésében gazdagon illusztrált kötet jelenik meg a Füvészkert történetéről. A könyv szerzői – Isépy István, Papp László és Priszter Szaniszló – külön fejezetekben mutatják be a Füvészkert gyűjteményeit, az olvasók megismerkedhetnek a kert műemléképületeivel, valamint oktatási, kutatási, természetvédelmi, ismeretterjesztési feladataival is. A szerzők a kötetben külön részt szentelnek a Pál utcai fiúk füvészkerti vonatkozásainak.
Az ELTE Füvészkertet, hazánk első botanikus kertjét 1771-ben Nagyszombatban alapították. A kert eredetileg az orvostanhallgatók képzését szolgálta, de a területén hamar helyet kaptak a különleges hazai és trópusi növények. Néhány évig a Fővárosi Állat- és Növénykert első állatait is a kertben helyezték el – idézik fel a közleményben.
Fotó: Demeter Károly, ELTE Füvészkert
A Füvészkertet ezt követően több alkalommal átköltöztették, az intézmény 170 éve foglalhatta el a jelenlegi helyét. Mint hozzáteszik, egyesek szerint a füvészkert irodaépületének helyén állt Mátyás király vadászkastélya, amelyet II. Lajos és később török basák is laktak.
A Füvészkert legidősebb fái között tartják számon a közel 250 éves sajmeggyet és a 200 év körüli páfrányfenyőket. Híres, különleges növényei közé tartoznak az amazonasi óriás-tündérrózsák, a növények először nyíló példányait 1894-ben hercegek és miniszterek feleségei látogatták meg.
Kitérnek arra is, hogy a kert romantikus építményei, tavai Molnár Ferenc tolla által váltak halhatatlanná. A Pál utcai fiúk: Boka, Csónakos és Nemecsek itt rejtőzött el a vörösingesek elől. A regényből ismert harang a mai napig megkondul zárás előtt.
Fotó: Demeter Károly, ELTE Füvészkert
Az összegzés szerint a kert a 19. század végén élte virágkorát, csaknem 10 hektáros területén 12 ezer növényfaj és változata élt. A kiegyezést követően a növekvő számú lakosságnak megfelelő orvosi ellátásra volt szüksége, amit újabb klinikaépületek építésével kívánt megoldani a város. Az építkezés miatt a kert területe egyharmadára zsugorodott, látványos kertrészletei: a tavak, a műrom és a növénygyűjteményének egy része is megsemmisült. A kert történetének mélypontját a második világháború hozta el, amikor lebombázták üvegházait, és a megmaradt trópusi gyűjteményei megfagytak – írják.
Jelenleg több mint 8 ezerre tehető a növényfajok és változataik száma, amelyek rendszertani vagy életföldrajzi besorolásuk szerint a kertben tekinthetők meg. A Füvészkert több évszázados kapcsolatrendszere révén minden kontinensről fel tud vonultatni növényérdekességeket. Több mint 300 nemzetközi vörös listás és ugyanennyi hazánkban is védett növényfaj található meg a területén.
Felidézik, hogy 2011-ben a Füvészkert területe az 5,5 hektáros gödi Huzella-kerttel egészült ki. 2017-ben megalakult a FűFa-tankert, melyben az óvodások és kisiskolások kertészeti foglalkozásai és nyári táborai zajlanak.
A Füvészkert 1960 óta országosan védett, 2005-ben pedig elnyerte a Magyar Örökség Díjat. 2006-ban a kert és védett épületei is kulturális örökségvédelem alá kerültek.
(MTI)
küldés...
