Az Év Vadvirága kezdeményezés célpontjában a hazánkban honos ritka, vagy ritkulóban levő növényfajok megismertetése, védelme és a hozzájuk kötődő problémák feltárása, bemutatása áll. Az országos mozgalom útra indítása óta számos hazai védett vagy védendő növényfajjal foglalkozott, melyek megismertetésén keresztül a természetvédelem és a vadon élő növények iránt érdeklődő emberek sokasága érezte magáénak ezek megőrzésének fontosságát, és vett részt az adott Év Vadvirágához kapcsolódó eseményeken, programokon.
Egy korábbi győztes – A leánykökörcsin
Az év vadvirága címet elnyerte már többek között a csodaszép leánykökörcsin, a kedves kikeleti hóvirág és az impozáns szibériai nőszirom is, de rajtuk kívül még számos látványos, vagy éppen rejtőzködően apró vadvirágunk várja, hogy felfedezze a nagyközönség.
A hazánkban 2010 végén, magánkezdeményezésként indult ötlet túlnőtt az eredeti kereteken. Az idei évtől a mozgalom szakmai és technikai hátterének biztosítása kiegészült a hétfős kuratórium mellett a Vadonlesők Közössége Természetvédelmi Egyesülettel. Továbbá az ismeretterjesztő tevékenységeket a Magyar Biológiai Társaság is támogatja.
A szántók gyomfajai, mezsgyéje és vizes élőhelyfoltjai egyaránt fontos szerepet kapnak az agrártájak élővilágának megőrzésében, ezért 2021-ben az Év Vadvirága ezek közül fog egyet képviselni.
Szavazni 2021. január 6-ig lehet!
Bíborfekete hagyma (Allium atropurpureum)
Feltűnő, nagy virágzatú évelő hagymafajunk, ami májusban és júniusban virágzik. Szántószegélyek, de főleg a mezsgyék növénye, néha nyílt területek helyére telepített erdőkben is fennmarad. Magyarországon a Dél-Tiszántúlon még viszonylag elterjedtebb, de máshol már nagyon megritkult, főleg a fokozódó vegyszerhasználat és a mezsgyék beszántása miatt. A fajt hazánk kiemelkedő természettudósa, Kitaibel Pál írta le 1800-ban. Ha támogatod, hogy 2021-ben egy szántók mezsgyéjében élő faj legyen az Év vadvirága, szavazz a bíborfekete hagymára!
Vetési konkoly (Agrostemma githago)
Eredetileg a Földközi-tenger mellékéről származó, felálló szárú, egyéves növény. Vetések, főként kalászosok egykor közönséges, ma ritka és védett növényfaja. A faj magja tömegében és méretében annyira hasonlított a búzáéra, hogy a hagyományos magtisztító eljárásokkal nem lehetett attól elválasztani, így előfordult, hogy a lisztbe darálták és a kenyeret kékre festette. A fokozódó vegyszerhasználat során megritkult és 1993-ban – első gyomnövényként – védetté nyilvánították. A kisparcellás, háztáji gazdálkodás visszaszorulásával napjainkra a legtöbb szántóról eltűnt. Ha támogatod, hogy 2021-ben a szántók és parlagok ritka gyomnövénye legyen az Év vadvirága, szavazz a vetési konkolyra!
Pici egérfarkfű (Myosurus minimus)
Apró termetű, szokatlan megjelenésű egyéves növényke. Virágzata zöld, így nehezen észrevehető faj, a dekoratív boglárkák közeli rokona. Nevét a hosszú, farokszerűen megnyúló terméses vacokról kapta. Viszonylag korán, áprilisban virágzik. Szikesek, szikár helyek, sekély termőrétegű nedves szántók növénye. Alföldi szikeseinken még viszonylag gyakori, csapadékos tavaszon néha nagy tömegben jelenik meg. Mezőgazdasági területeken viszont a nagymértékű vegyszerhasználat és a rossz termőhelyi adottságú szántók felhagyása miatt erősen megritkult. Ha támogatod, hogy 2021-ben a belvizes szántók különleges aprósága legyen az Év vadvirága, szavazz a pici egérfarkfűre!
küldés...
