A Körös-Maros Nemzeti Park Csanádi puszták részterületén a közelmúltban több alkalommal is megfigyeltek kölyköket vezetgető molnárgörényeket.
A molnárgörény védett emlősfajunk. A nyílt mezőségi területeket, hátas feketeföldeket kedveli. A KMNPI működési területén belül vélhetőleg Battonya környékén van a legnépesebb állománya. Tavaly ősszel azonban, valószínűleg a hörcsögállomány szaporodásának köszönhetően, a Csanádi pusztákon nagyobb számban jelent meg, idén pedig már kölyköket vezetgető nőstényekkel is találkoztak a szakemberek.
Éjszakai életmódú állatról lévén szó, jelenlétére leginkább a műutakon elütött példányokból lehet következtetni. Az, hogy a nappali órákban találkozunk egy molnárgörény-családdal, meglehetősen ritkán fordul elő. A kölyköket vezetgető nőstények jelenléte arra utal, hogy az állat szaporodó közösséget alkot a környéken. Mindkét megfigyelés a védett területek közelében volt, így esély van arra, hogy ebben a zavartalanabb környezetben hosszabb távon is megtelepednek, és állományuk növekedésnek indul.
Ez a kis ragadozó nagyon ügyes vadász. Legfőbb zsákmánya a hörcsög, de sok pockot és güzüegeret is megeszik, amivel nagy hasznot hajt a gazdálkodóknak. Más szempontból is hasznos: amikor kikotorja, kiássa a földből, az üregekből a rágcsálókat, egyúttal a gyepet is kitúrja és az üres területeken új növényfajok tudnak megtelepedni, tehát a gyepek változatosabbá válhatnak.
A Makó és Királyhegyes környékén most megfigyelt kölykök már szinte anyányi nagyságúak voltak. Amikor anyjuk valamilyen veszély elől takarásba húzódott, ők is nyomban követték. Aztán mindig előbb az anya jött ki a búvóhelyről, majd ha biztonságos volt a környék, a kölykök is előmerészkedtek.
A molnárgörényt aranysárga bundája alapján tudjuk megkülönböztetni a sokkal sötétebb színű és gyakoribb házi görénytől. Míg a molnárgörény az embertől távoli, háborítatlan, nyílt pusztákon él, addig a házi görény gyakran felbukkan a fás területeken, tanyákon, falvakban, városokban is.
(Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság)