A Dorog határában lévő Sátorkőpusztai-barlangban látogatóbarát útvonalakat alakított ki, új lámpákat szerelt be, valamint megtisztította a barlang régi és újonnan napvilágra került képződményeit a Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület (BEBTE).
Lieber Tamás hozzátette, az úgynevezett Hátsó-terem vált a földalatti képződmény megújulásának egyik jelképévé. A korábban bekormozott és összefirkált terület a barlang egyik leglátványosabb része lett, az üledék eltávolítása és a tisztítás után gipszvirágokkal és -tűkkel gazdagon kitöltött hasadékok nyíltak meg.
A korábban beépített rozsdamentes létrák és hidak lehetővé tették, hogy több helyről kihordják a látogatók által összetaposott üledéket. Így például a barlang Ferde-termében a lemosás után láthatóvá vált a különleges, egyedi képződményekkel borított aljzat.
Az agyaghalmokból számos, érintetlen kristályforma került elő, ezeket a Benedek Endre-terem kordonnal elzárt szakaszainak díszítésére használták – mondta Lieber Tamás, hozzátéve, hogy a korszerű világítás kiépítésével már nagyobb tér tekinthető át, jobban szembetűnnek a részletek, ez is indokolta a barlang megtisztítását.
A BEBTE elnöke elmondta, hogy a közösségi oldalakon való megjelenéssel megsokszorozódott az érdeklődők száma. A látogatók által kilélegzett szén dioxid és a hő a képződmények károsodását is eredményezheti, ezért módosítottak a túravezetés rendjén.
A barlangot minden hónapban egy hétvégi napra nyitják meg, akkor viszont reggeltől délutánig több csoportban zajlanak a túrák. A vezetésre a bebte.hu oldalon lehet jelentkezni, jelenleg júniusig minden időpontot lekötöttek az érdeklődők.
A Sátorkőpusztai-barlangot, Komárom-Esztergom megye egyetlen, a nagyközönség számára is látogatható barlangját 1946-ban dorogi természetjárók fedezték fel. Felfedezése után a látogatók, valamint a környéken állomásozó magyar és szovjet katonák a kalcit-, aragonit- és gipszkristályokkal borított, 286 méter hosszú barlang jó részét tönkretették.
A BEBTE 2012-ben egy új járatot talált, amelynek folyosóját az 1946-os, felfedezéskori állapotokra jellemző kiválások borítják. Érintetlen gipszkristályok és borsókő figyelhető meg a falakon, a mennyezetet limonitos kiválások és kalcitlemezek fedik. Az új szakaszt a bejutás napjára utalva Pünkösdi-ágnak nevezték el.
(MTI)
küldés...
