Az egerészölyv nem sas

Egerészölyvek és sasok is előfordulnak a Körös-Maros Nemzeti Park tájain, azonban a laikusok  gyakran összetévesztik e madarakat.

A műutakon közlekedő autósok sokszor vélik úgy, hogy valamilyen sast láttak üldögélni az út menti fa tetején. A legvalószínűbb azonban az, hogy egy zsákmányra leső egerészölyvet pillantottak meg. Utóbbiak ugyanis előszeretettel üldögélnek az utak melletti fákon, villanyoszlopokon, onnan lesnek az út menti gyepsávban élő rágcsálókra.

Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madár Magyarországon, ráadásul a téli időszakban az északi tájakról érkező egyedekkel az itteni állomány felduzzad. Márcsak azért sem valószínű, hogy sast látunk az utak mellett, mert sem a parlagi, sem a rétisasok nem merészkednek az ember közelébe, az egerészölyvek viszont igen. A rétisasok inkább a hullámtéri erdőkben, halastavakon, a parlagi sasok pedig a nagy szántóföldi területeken, pusztákon vadásznak.

Az egerészölyvek színezete bár igen változatos a világosbarnától a sötét barnáig, általában felismerhető a mellen látható patkó alakú, világos mintáról. A méretbeli különbség is igen jelentős az egerészölyvek és a fent említett sasok között. Míg előbbiek testhossza mintegy fél méter, az utóbbiak 70-90 cm nagyságúak.

(KMNPI)

Tetszik!