Tavaly év végén a természetbarátok a képernyőkre szegezték tekintetüket, és a Magyar Természettudományi Múzeum blogján leadták voksaikat. A szavazók 2015 óta nem másról döntenek, mint hogy a következő évben melyik faj nyerje el az év rovara címet. 2018-ban a közönséges keringőbogarat (Gyrinus substriatus) és a tavi molnárpoloskát (Gerris lacustris) maga mögött tudva az óriás-szitakötő (Anax imperator) győzedelmeskedett. Ennek híréről az Erdeiprogramok.hu is beszámolt, most pedig pár érdekességet osztunk meg az év rovaráról, amiről érdemes tudni.
Óriás-szitakötő (Anax imperator) hímje (fotó: Karl Csaba, Ízeltlábúak.hu)
1. Óriás vagy törpe?
Az év rovara a hazai szitakötőfajok közül a legtermetesebbek közül való: testhossza 8 centiméter, szárnyainak fesztávolsága pedig 10 centiméter körüli. Tehát az óriás szitakötő ma valóban óriásnak számít, de ez nem volt mindig így. 300 millió évvel ezelőtt a légkör magas oxigéntartalma lehetővé tette, hogy a rovarok nagyobbra nőhessenek. Így az ebben a korban élő ős-szitakötők szárnyfesztávolsága akár a fél métert is meghaladta. A nagyjából varjú méretű állatok voltak a valaha élt legnagyobb repülő rovarok: nem csoda, hogy hozzájuk képest az órás-szitakötő törpének számít.
(Fotó: Sámoly Attila)
2. A levegő urai
Persze erről a címről inkább egy ragadozómadár jutna elsőre eszünkbe, pedig a maga módján a szitakötő is a levegő urának számít. És hogy miért is?
Az év rovara a vízközeli területek légi akrobatája, hiszen a levegőben nem csak előre, hanem hátrafelé is tud repülni. Ez a képesség az állatvilágban ritka adottság, a szitakötőn kívül egyedül a kolibri képes rá.
A levegőben nem csak a mozgás megy kiválóan neki, hanem az egy helyben való lebegés is. Mindemellett a zsákmányt is repülés közben kapja el, ha úgy tartja kedve, ott is fogyasztja el. Ha pedig ez még nem lenne elég: az óriás-szitakötők a párosodást sem a földön, vagy a vízen végzik!
Petéző nőstény (Fotó: Tarján Gábor Zoltán)
3. Vízi leánynak és vízi szűznek is hívják
Bár ma már az év rovarát szitakötőként emlegetjük, korábban számos más megnevezéssel is illették. Így az acsa, az anyalégy, a fátyolka, a hosszas pille, a vízi leány és a vízi pille kifejezés is a szitakötőhöz kapcsolható.
Míg a német megnevezése (Wasserjungfer) vízi szüzet jelent, francia jelzője (demoiselle) pedig hajadonra fordítható, addig az angol sárkánylégy (dragonfly) keresztelés már inkább a rovar ragadozó mivoltjára utal.
Óriás-szitakötő (Anax imperator) közelről (fotó: Hernádi László, Ízeltlábúak.hu)
+1. Szitakötő-adatok számokban
Azt már említettük, hogy az óriás-szitakötő méretét adódóan a legnagyobb, az első. Íme, még egy pár érdekesség számokban:
- Hatalmas, összetett szeme van, ami közel 30. 000 elemi szemből is állhat.
- A nőstény a petéit növények száraiba rakja, ahol azok 3-4 hét múlva kelnek ki.
- A petéből kikelő lárva 1-2 évig fejlődik, ez idő alatt pedig 16-szor vedlik.
- Az óriás-szitakötők átlagos élettartama kb. 1 hónap.
Óriás-szitakötő lárvája (fotó: Tóth Sándor)
(Erdeiprogramok.hu)
küldés...
