Folytatódik a Pilisi Parkerdő Zrt. vizes élőhely-fejlesztési programja, amelynek keretében idén tavasszal a Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság összesen 106 pilisi kistóban mérte fel a kétéltű fauna helyzetét. Miközben tendenciaként a populációk erősödése tapasztalható, az idei évben a szakemberek a korábbiaknál kevesebb béka és gőte petecsomót számláltak össze a Pilis és a Visegrádi-hegység kistavaiban. A jelenséget a szokatlanul hosszú tél okozta, de a változások a pilisi kétéltű populációk természetes dinamikájának határán belül mozognak.
A Pilisben és a Visegrádi-hegységben fontos természeti értéknek számítanak az erdőterületen lévő, néhány tíz négyzetméter nagyságú vízállások, az úgynevezett kistavak. A Pilisi Parkerdő Zrt. évek óta futó vizes élőhely-fejlesztési programjának részeként különös figyelmet fordít ezekre a vízfelületekre, amik a térségben élő kétéltűek fontos szaporodóhelyének számítanak. Idén tavasszal a Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság szakemberei az erdőgazdaság segítségével ismét feltérképezték ezeket a helyszíneket, hogy pontos képet kapjanak a pilisi kétéltű-fauna aktuális állapotáról.
Bár a kutatás során több tízezer erdei béka és gyepi béka petecsomót számláltak össze, a számok elmaradnak a korábbi kutatások eredményeitől. A csökkenés oka a hosszan tartó télben, és a hirtelen érkezett nyárias időjárásban keresendő: sok helyen ugyanis még márciusban is hó borította a hegyvidéki területeket, és a kistavak is be voltak fagyva, így a szaporodóhelyekre korábban érkező gyepi és erdei békák nem tudták lerakni a petéiket. A szinte minden átmenet nélkül beköszöntő, nyáriasan meleg áprilisi időben viszont gyorsan megjelentek a később szaporodó fajok is (mint például a barna varangy), ezért a fajok egymásra torlódtak, és jelentős átfedéssel érkeztek meg a szaporodóhelyekre. Az idei év szaporulatában jelentkezik is ez a szokatlan mintázat: úgy tűnik, hogy főképp a barna varangy jelent meg akkora tömegben, hogy sokszor azon nyomban elnyomta, mondhatni lezárta a másik két faj nászidőszakát.
A békák mellett pettyes gőtéből is kevesebbel találkoztak a szakemberek, ami közvetve szintén a hosszan tartó télnek köszönhető. Ugyanis a hirtelen jelentkező olvadás után a rövid tavaszi időszakban a nagyobb testű erdőlakók (mint például a szarvasok vagy a vaddisznók) a megszokottnál több vízállásban dagonyáztak, így tisztítva meg bundájukat a télen rárakódott szennyeződésektől. Ami kedvező az ő szempontjukból, az károsnak bizonyult a gőték szempontjából: ez a faj ugyanis kerüli a zavaros, sáros vizet, aminek következményeként az idei nászidőszakban a korábbi évekhez képest kevésbé volt sikeres a szaporodása.
Mindezek a változások azonban a pilisi kétéltű populációk természetes dinamikájának határán belül mozognak, sőt az elmúlt évek élőhely-fejlesztéseinek köszönhetően tendenciaként a populációk erősödése tapasztalható. A Pilisi Parkerdő Zrt. szakemberei részben a „Parkerdő természetesen” program keretében, részben mindennapi munkájuk során folyamatosan karban tartják és felügyelik a kétéltűeknek otthont adó vízállásokat. Munkájuk eredményét mutatja az elmúlt években új fajként megjelent mocsári teknős feltűnése, vagy a szintén a vizes élőhelyekhez kötődő, fokozottan védett fekete gólyák tartós megtelepedése a térségben.
(Pilisi Parkerdő Zrt. – parkerdo.hu)
küldés...
