Barna medvék járják az Aggteleki Nemzeti Park környékét

Az utóbbi időszakban több alkalommal kerültek elő barna medve (Ursus actos) esetleges jelenlétére utaló gyanús nyomok az Aggteleki Nemzeti Park térségében, de ezekből akkor nem lehetett kétséget kizáróan megállapítani, hogy valóban medvétől származnak (elmosódott széttaposott lábnyomok). Néhány nappal korábban azonban az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság jelzést kapott, hogy Kánó településhatárában medvenyomokat láttak.

Nyomokat találtak a területen (Fotó: Szabó Ádám, ANPI)

Nyomokat találtak a területen (Fotó: Szabó Ádám, ANPI)

Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai átvizsgálták az érintett terültet, és sikerült több egyértelmű nyomot találni, és rögzíteni. A nyomok alapján 2 példány, – egy anyamedve és egy bocs – járja a vidéket.

A barna medve az utóbbi években egyre gyakrabban tűnik fel az északi határ környékén hazánkban, ezért mindenképp érdemes egy kicsit többet tudni róluk.

Néhány szó a fajról

Az európai barnamedve korábban általánosan elterjedt faj volt, de napjainkra ma már leginkább csak néhány magasabb hegységben találhatók meg. Az erdélyi Kárpátokban jelentős a számuk, de stabil állományaik vannak a szlovákiai hegységekben így például az Alacsony- és Magas Tátrában, a Fátrában, valamint a Szlovák-paradicsomban is amely közvetlenül határos a Szlovák-karszttal is és egy földrajzi egységet alkot az Aggteleki-hegységgel. Így barnamedve hazai előfordulása bár érdekes, de nem váratlan az Aggteleki Nemzeti Parkban. Az ANP térségéből csak néhány szórvány adat van az utóbbi évtizedekből, és ezek magányos kóborló példányokra utalnak.

A mostanihoz hasonló -anyamedve és bocs- észlelés ismereteink szerint egy alkalommal volt Jósvafő-Aggtelek-Égerszög térségében. (2008). Akkor több mint egy hónapig voltak jelen az állatok a területen.

A barnamedve a gyakorlatban tipikus mindenevő; megeszik gyakorlatilag mindent, legyen az fű, gomba, gyökér, erdei gyümölcs, éppen rovar, kisemlős vagy gímszarvas méretű zsákmány. Nyáron elsősorban növényeket, terméseket és hagymákat fogyaszt. Bármelyik napszakban lehet aktív, de rendszerint reggel és este táplálkozik, a nap többi részét pedig vackában tölti. Több száz kilométert is bekóborol egy év alatt, mindig az adott évszakban legtöbb táplálékot kínáló területeket keresve.

A barna medvékre nem jellemző a területtartó viselkedés, az egyedek útvonalai gyakran átfedik egymást. Alapvetően magányos állatok, de a bő táplálékforrásoknál többen is összegyűlhetnek. A szaporodási időszakukra jellemző hogy a május-júniusi párzást követően a bocsok 350-500 gramm körüli súllyal január-februárban jönnek a világra. Az első 3-4 hónap után hagyják el a vackukat, de kezdetben nem tesznek meg nagy távolságokat, ezért nem kizárható hogy a most itt észlelt bocs már a Szlovák-karszt vagy akár az Aggteleki Nemzeti Park területén született.

Ilyenkor ősszel “töltik fel” tartalékaikat, és zokon vehetik, ha megzavarják őket táplálkozás közben. A bocsát vezető anyamedve, a táplálékféltésen túl, agresszíven léphet fel minden vélt és valós támadóval szemben (ilyenkor különösen veszélyes lehet az emberekre is). Ezért az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság kéri, hogy kirándulás, túrázás során a területre látogatók a kijelölt turista utakat használják és tartsák be a látogatási szabályokat.

szekely_medve

Figyelem!

Felhívjuk a figyelmet, hogy a Nemzeti Park területén tilos a sátorozás, illetve a fokozottan védett területek – a kijelölt túraútvonalak kivételével – csak engedéllyel látogathatók.

Kérjük a vadgazdálkodókat, hogy a lőtt vad zsigereit ne hagyják kint a vadászterületen, a szórókat, körültekintően közelítsék meg! A vadkárelhárító vadászatok során fokozott figyelemmel tartózkodjanak a vadászterületen!

A szabályok betartásával minimálisra csökkenthető a medvével való – egyébként is csekély valószínűségű – találkozás lehetősége.

Néhány hasznos tanács egy esetleges medve „találkozóra” itt elérhető>>>

(Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság)

erdeiprogramok_header

Tetszik!
Facebook

Ezek még érdekelhetik: