Május elejétől találkozhatunk a természetben a hazai csülkös vadfajok kicsinyeivel: az őzsuták, a gím- és dámszarvas tehenek a következő hetekben hozzák világra gidáikat illetve borjakat.
Az első hetekben a kicsinyek még nem tudják követni anyjukat, így az elfekteti őket, míg elmegy táplálkozni, vagy ha veszélyt érez. Az újszülött, fiatal állatok – amelyekkel akár a lakott területek közelében is találkozhatunk – ilyenkor ösztönösen próbálnak elbújni, beleolvadni környezetükbe; mozdulatlanok maradnak még akkor is, ha valaki a közvetlen közelükbe kerül vagy hozzájuk ér.
Ez azonban nem jelenti, hogy sérültek vagy betegek! A vadon élő állatok szaporulatához semmiképp sem szabad hozzáérni – sőt lehetőleg a környezetét se közelítsük meg – mivel az ember szaga miatt az anyjuk nem fogja gondozni őket. Így vagy az éhhalál vár rájuk, vagy a ragadozók prédájává válhatnak.
Nagyon fontos az is, hogy ezekben a hetekben a szokásosnál is jobban ügyeljenek kedvenceikre a kutyatartók. Ha egy szabadon kóborló eb megkerget egy vemhes őzsutát vagy szarvastehenet, az elvetélhet vagy akár el is pusztulhat. Ha pedig kiszimatolja a gidát, borjút, nem is kell bántania ahhoz, hogy megpecsételje a sorsát!
Amennyiben valaki egyértelműen sérült gidába, borjúba botlik, vagy olyan helyen látja, ahol véleménye szerint veszélyben van, értesítse az adott területen gazdálkodó vadászatra jogosult szervezetet (vadásztársaságot, erdészetet, céget)! Az illetékes hivatásos vadász vagy a vadásztársaság tagja szakszerűen fog tudni gondoskodni az állatról. A vadászatra jogosult elérhetőségeit a megyei kormányhivataltól vagy a legközelebbi település önkormányzatától lehet megtudni.
Fontos tudni, hogy a vad, amíg él, az állam tulajdona, így ha valaki hazavisz egy gidát vagy borjút, a Büntető törvénykönyv értelmében lopást követ el!
(OMVK; Fotó Schreiter Katalin, Országos Állatvédőrség Alapítvány)
küldés...
