Lépten-nyomon úszunk a szemétben. Az erdőben, az út mentén szemétszigetekbe botlunk, és nem lehet minden métert rendőrrel, közterület felügyelővel vagy kamerával figyeltetni, sőt, a jó példa sem mindig elég meggyőző. Ezért fontosak a jópofa, meglepő, mégis szemléletformáló megoldások is.
Hankó Gergely, a Greenius Környezetvédelmi Csoport vezetője szerint a különböző „ne szemetelj” kampányokban nagyon fontos a kreativitás, a humor, az ötletesség, a 21. századi kommunikáció.
A finomabb megfogalmazások közé tartozik a „Rendes ember nem szemetel, a többinek pedig tilos”, de Vácrátóton például az „Itt a falu legnagyobb marhája szemetelhet csak” feliratú táblával is lehetett találkozni.
A tapasztalatok szerint, ha az illegális szemétlerakó helyeknél a takarítást követően pihenőparkot, játszóteret, tanösvényt alakítanak ki, szinte biztos, hogy a későbbiekben ugyanoda nem kerül vissza hulladék.
Kissné Dóczy Emília, az Erdőmentők Alapítvány génrezervációs vezetője a Kossuth Rádió Napközben című műsorában arra hívta fel a figyelmet, hogy az erdő képtelen feldolgozni az ott kidobott szemét nagy részét, a hulladék még évtizedek múlva is szennyezi a talajt, a környezetet. Különösen veszélyesek a különböző festékek, vegyszerek, akkumulátorok, amelyek akár a talaj vízszintjéig is leszivárognak, és az ivóvizet is károsítják.
Kissné Dóczy Emília elmondta azt is, hogy már egészen kis gyerekeknek is tartanak foglalkozásokat, akik ezáltal sokkal érzékenyebbek lesznek a környezetvédelemre, sőt a szüleiket is ők nevelik.
Hankó Gergely a műsorban beszélt arról is, hogy magyar lakosság közel sem termel annyi szemetet, mint a nyugat- vagy észak-európai országok lakossága. Éppen ezért Magyarországon a megelőzésre, valamint az újrahasznosításra kellene nagyobb hangsúlyt fektetni, ugyanis a szemétmennyiség körülbelül harminc százalékát komposztálással, és további 30-40 százalékát szelektív gyűjtéssel, újrafeldolgozással csökkenteni lehetne.
(hirado.hu)
küldés...
