A fogatos közelítés a legősibb faanyagmozgatási módszer. Ez a munkafolyamat nagy szakértelmet igényel, elengedhetetlen feltétele a jól képzett munkaló és a lovakhoz értő, velük együtt dolgozni tudó tapasztalt fogatos. A lovak az 1950-es évektől a gépesítés fejlődésének következtében háttérbe szorultak, napjainkban viszont a környezet- és természetvédelmi szempontok felerősödése miatt újra előtérbe kerültek.
A lovas faanyagmozgatás legelterjedtebb módja, mikor a lóhoz rögzített hámfához lánccal, illetve kötéllel kapcsolják a megmozgatni kívánt faanyagot. Ez a vonszolás. Erre a közelítési módra leggyakrabban úgynevezett törzskiválasztó és növedékfokozó gyérítés során kapnak megbízást a vállalkozók. Ez egyrészt gazdaságosabb, másrészt a lovak számára is kímélőbb.
A lovak használata területi megoszlás szerint a főként hegyvidékeken jellemző, legfőképpen a nehezen feltárható területeken. A fogatos közelítést elsősorban védett és fokozottan védett természeti területen alkalmazzák, illetve ott, ahol elsőbbséget élvez a természetkímélő anyagmozgatási módszer, az értékes faállomány és az újulat védelme.
A lovas közelítés során a talaj, a visszamaradó állomány és az újulat védelme elsődleges szempont. A kisebb taposási kárnak köszönhetően az újulat növekedése nincs akadályozva. Legfőbb előnye, hogy sokkal kíméletesebb folyamat, mint a gépi közelítés, kevesebb tősérülést okoz a lábon álló fáknak.
Ezen kívül nem elhanyagolható tényező, hogy nincs káros üzemanyag-fogyasztás és károsanyag-kibocsátás, ezáltal nem történik talaj- és a levegőszennyezés sem, valamint nem emeli a zajszintet. A ló számára szükséges energiaforrás könnyen megtermeszthető. Ezzel a fenntartható gazdálkodás fontos elemévé válhat.
A vállalkozók több mint egyharmada sodrott lovat használ a munkavégzés során, de mintegy egyharmaduk alkalmazza a muraközit is. Kisebb arányban megtalálhatók a percheronok (francia hidegvérű), a magyar hidegvérű lovak, belga hidegvérűek és a nóniusz is.
Egy ló napi vonszolási teljesítménye 4,5-30 köbméter között változik, átlagot számolva ez az érték 15,5 köbméter. A lovak teljesítményét több tényező is befolyásolja, amelyek közül a legmeghatározóbb külső faktor az időjárás és a domborzat. Az egy ló által egyszerre elvonszolt rakomány térfogata pedig 0,25-1,5 köbméter között változik, átlagosan 0,81 köbméter.
A vállalkozók többsége a sodrott lovat választja, amely a kisebb testméretének köszönhetően gyorsabb és könnyebben manőverezik a fák között. A hidegvérű fajták előnye a nyugodtabb vérmérsékletet, a hatalmas erő és a nagy teherbíró- és ellenálló-képesség.
A fogatoknak nagy valószínűséggel a 20° feletti lejtőszögű területek esetében később is lesz szerepük. Lovas közelítés során olyan helyekhez is hozzáférhetnek a fakitermelők, ahová gépek nem jutnak el anélkül, hogy számottevő nyomot hagynának maguk után. A gépeknél jóval hatékonyabban vontatják a faanyagot: jobb a manőverezési képességük, jobban alkalmazkodnak a terepi viszonyokhoz, és kevesebb kárt okoznak a természetben.
Az előnyök mellet szót kell ejteni a hátrányokról is. A gépekhez képest a lovakkal kisebb teljesítményt tudunk elérni, több idő kell az adott munka elvégzéséhez. Állatokról lévén szó a lovakat etetni, foglalkoztatni kell a munkaszüneti napokon is. El kell jutniuk a fakitermelés helyszínére, ami a helybeliek számára még könnyebben megoldható, más esetben viszont nehéz olyan szállást találni, ahol a lovaknak is van megfelelő hely. Amikor nincs fakitermelés, a vállalkozóknak kiegészítő bevételt kell keresniük megélhetésük érdekében. Az egyik legjelentősebb probléma pedig az, hogy kevés a lóhoz értő ember.
Meg kell említeni, hogy a lovak erdészeti hasznosítása magában rejt egy másik lehetőséget is: az őshonos, igavonásra alkalmas magyar hidegvérű és muraközi génmegőrzését, ami lendületet adhat a hazai hidegvérű lótenyésztésnek.
Felhasznált irodalom:
Ficsor Csilla, Malatinszky Ákos – A lovas közelítés, mint természetkímélő anyagmozgatási módszer helyzete a hazai erdőterületeken, Tájökológiai Lapok (2014) 12.évf. 1.sz.: 127–135.
(Gombási Mónika – Erdeiprogramok.hu – Fotók: Gombási Mónika)
küldés...
