A Pilis hegység számos természeti kincsével kecsegteti a természetjárókat. Nem is csoda, hogy kirándulók ezrei választják úti célnak a magaslati pontokat. Íme, két pilisi kilátó, amit érdemes még a nyáron felkeresni.
Boldog Özséb-kilátó
A kilátó Pilisszentkereszt közigazgatási területén, Pilisszántó községhatárán található. A rendszerváltás idején a torony környéke katonai területnek számított, melynek nyomai a mai napig láthatók. A csúcson található hengeres formájú torony eredetileg földmérési célokat szolgált, majd a katonai tevékenységek megszűnése után az építményt meteorológiai megfigyelésekre és az észlelések rögzítésére használták.
A 2010-es években támadt az ötlet, miszerint az építményt a jövőben másképp is hasznosítani lehetne – ezen gondolat mentén építették át a tornyot kilátóvá 2014-ben a Pilisi Parkerdő Zrt. vezénylésével.
A beruházás során a korábbi torony vasbeton falait meghagyták, illetve megmagasították. Az építmény köré pedig fából ácsolt lépcsősort építettek, míg a kilátó külső részét függőleges fatartók borítják be.
A Pilis-tető 756 méteres magasságával a Pilis és a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontjának számít. A kilátót megmászva pedig még több mint 17 méterrel feljebb jutunk. A kilátótér teraszos jellegű, így minden évszakban kényelmesen csodálhatjuk meg a 360 fokos körpanorámát. A távolból felsejlik többek között a Vörösvári-medence és a Budai-hegység is.
Dévényi Antal-kilátó
A 447 méter magas Nagy-Kopasz-hegyen található Dévényi Antal-kilátót Koller József, Ybl-díjas építészmérnök tervezte a népszerű, fából készült ügyességi játék, a Jenga alapján. A kirándulók nem hiába járnak csodájára a különleges építménynek, hiszen a közelébe érve óriás méretben elevendeik meg gyermekkorunk egyik kedvenc építőjátéka. A 11,5 méter magas torony voltaképpen egy 4,2 x 4,2 méter alapterületű hasáb, melynek létrehozásához 132 köbméter gerendát használtak fel.
A 2015-ben elkészült kilátó tetejéről zavartalan körpanoráma tárul a Pilis és a Budai-hegység vonulataira. Miután megcsodáltuk a kilátást, a torony előtt padokkal, tűzrakóhellyel ellátott tisztáson pihenhetjük ki magunkat.
A Jenga tornyot a Bedő Albert-díjas erdészről, Dévényi Antalról nevezték el, neve szakmai berkekben összefonódik a kopárfásítással. A XVIII. és XIX. században folytatott meggondolatlan erdőpusztítás következményeképp a környező hegycsúcsok kopárrá váltak. Ez időben a fakitermelés Piliscsaba és Pilisvörösvár területén is folyamatos volt, azonban az erdőfelújításokra itt sem fordítottak kellő figyelmet.
A piliscsabai fásítást 1927-28-ban kezdték, eleinte csemeteültetéssel, majd magvetéssel. A munkákkal párhuzamosan több ezer kis méretű hordalékfogó gátat is építettek a terület meredekebb részein az erózió meggátolására – ezek a mai napig szemügyre vehetők a túra során.
Az utókor Dévényi Antal több évtizedes elkötelezett erdészeti munkássága előtt a róla elnevezett kilátó felavatásával tisztelgett.
Ti már jártatok a két pilisi kilátóban? Ha még nem, akkor itt az idő, használd ki a nyári szünetet!
(Erdeiprogramok.hu)
küldés...
