Október 6-án az Országos Erdészeti Egyesület budapesti központjában Fazekas Sándor, földművelésügyi miniszter, valamint Révész Máriusz kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos közös sajtótájékoztatót tartott a hazai állami erdőgazdaságok és nemzeti parkok turisztikai fejlesztéseiről.
Az értekezleten bemutatott, már létrejött fontosabb turisztikai fejlesztésekről hamarosan egy külön cikkben számolunk be.
A kormány kiemelt feladatának tartja, hogy Magyarország természeti értékét megóvja, azok bemutatását lehetővé tegye, éppen ezért 2010-óta az állami erdőgazdaságok mintegy 16 milliárd forintot fordítottak turista útvonalak kialakítására, látogatóközpontok, pihenő helyek, szálláshelyek, kilátók létrehozására, felújítására. A védett természeti kincseink oly módon történő bemutatására helyezték a hangsúlyt, hogy közben azokat meg is óvják.
A törekvéseknek köszönhetően az elmúlt években az Országos Kéktúra útvonalát teljes hosszában sikerült felújítani a Természetjáró Szövetséggel közösen együttműködve – tudtuk meg a földművelésügyi minisztertől.
A kormány elkötelezett az aktív turizmus fejlesztése iránt is, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy majdnem 1000 kilométer kerékpárút épült ki az elmúlt években. Ezek mellett pedig rengeteg turistaház, kilátó újult meg, Mátraszentistvánban, Eplényben sípályák építéséhez járul hozzá az ország, de lesz egy kisvasút építési program is. Révész Máriusz, kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos hiszi, ha ezek a fejlesztések megvalósulnak, akkor Magyarország az egyik legjobb életminőségű országok közé fog tartozni, hiszen hétvégén bárki kirándulni indulhat, és az erdőkben viszonylag olcsón meg is tud szállni.
A tervek szerint a 2014-2020-as időszakban a HEHOP részeként 8 db, ia VEKOP részeként 3 db, valamint a GINOP részeként 4 db ökoturisztikai, illetve a Natura 2000 területek bemutatásával kapcsolatos fejlesztés valósul meg összesen 8 milliárd forint értékben. Turistaházak, menedékházak, látogatóközpontok újulnak meg. Ezekből mutatunk be néhányat.
Dunakanyar Látogatóközpont, Dömös, Komárom-Esztergom megye (Duna-Ipoly Nemzeti Park)
A Dunakanyar térségének legmeghatározóbb ökoturisztikai látványosságát a tervek szerint 2019-ben adják át. A
Dunakanyar szívében megépülő látogatóközpont hiánypótló létesítmény lesz, mert a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén még nincs a látogatók fogadására és a természeti értékek bemutatására alkalmas magas színvonalú, interaktív és innovatív elemekkel bíró, nemzetközi jelentőségű létesítmény, ami egyúttal a természetvédelmi és ökoturosztikai tudásközpont szerepét is betöltené.
Kis-Balaton Látogatóközpont, Fenékpuszta, Zala megye (Balaton-felvidéki Nemzeti Park)
A leendő Kis-Balaton Látogatóközpont helyén jelenleg a Vönöczky Schenk Jakab ornitológusról elnevezett kutatóház áll, amely a Balaton-Felvidéki Nemzeti Park dolgozóinak biztosít szükséges hátteret. A telek fennmaradó része évek óta kiindulópontja szakvezetéses sétáknak, egyéb programoknak, így jelentős mennyiségű látogató fordul meg itt.
A Kis-Balaton Látogatóközpont a környék nevezetességei, látnivalói iránt érdeklődőknek méltó infrastruktúrát, tájékozódási és információs lehetőséget fog nyújtani.
Szeleta Park Látogatóközpont, a Bükk Keleti kapuja látogató és turisztikai központ, Miskolc (Bükki Nemzeti Park)
A Szeleta Park Látogatóközpont interaktív kiállítás formájában mutatja be a Bükki Nemzeti Park élővilágát, barlangrendszerét és az ősemberek korát. A beruházás célja, hogy a kor követelményeinek megfelelően mutassák be a világáhírű Szeleta-kultúrát, ami az év mind a négy évszakában várja a látogatókat.
Az építmény Miskolc nyugati, hegységbe benyúló csúcsában helyezkedik el, a bükk észak-keleti lábánál. „A bükki barlangok évezredes titkai – Az ősember természete” című kiállítása a hegység természeti és kulturális örökségének gyűjteményét nyújtja, ugyanakkor az ősemberbarlangoknak élményszerű bemutatását szolgálja.
Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark komplex ökoturisztikai fejlesztése, Szarvas, Békés megye (Körös-Maros Nemzeti Park)
A 2014-ben megnyílt Körösvölgyi Állatparkban testközelből ismerhetjük meg a Dél-Tiszántúlon egykor és ma honos, illetve jelenleg is terjeszkedő állatfajokat. Az Állatparkban közel 40 féle maadár-, emlős- és halfaj egyedeit tekinthetjük meg.
Az Anna-ligeti Tanösvény mentén mintegy 1450 méteres szakaszon ragadozóházakat, lekerített vizes élőhelyet, külön átjárható mókusházat, kültéri teknős terráriumot, nagy kifutókat és egy speciális, veszélyes állat tartására alkalmas kifutót találhatunk.
(Rákóczi Ágnes – Erdeiprogramok.hu)
küldés...
