Magyarország egyik legnépszerűbb kirándulóhelye a Pilis. Rövid idő alatt elérhető fővárosból, csodálatos természeti értékeket rejtenek erdejei, emellett pedig sokan szakrális helynek is tekintik. Dobogókőn, de számos más helyen is találkozhatunk keresztény, táltos, pogány vagy éppen buddhista emlékhelyekkel, szobrokkal. A Pilis kapujában is van egy olyan település, amelyet szakrális helyként emlegetnek, az elmúlt évtizedekben pedig igazi zarándokhellyé vált. Pilisszántó rengeteg élménnyel várja a sétálni vagy kirándulni vágyó családokat, a magyar történelem iránt érdeklődőket, de azokat is, akik csak csendesen imádkoznának a Boldogasszony Kápolna, a Pilis Keresztje és Jézus decemberben felszentelt szobra közelében.
Pilisszántó – Fotó: Gribek Dániel
December 28-án készített képgalériánk >>>
Az alig 3000 fős Pilisszántó valóban a Pilis kapuja. Budapesttől mintegy 25-30 kilométerre, Pilisvörösvár és Pilisszentkereszt között, a 757 méter magas Pilis lábánál fekszik. Aki a 10-es úton közelíti meg a települést, és jó a szeme, már messziről láthatja a hegytetőn magasodó, nemrégiben átadott Boldog Özséb-kilátót, valamint a már felhagyott mészkőkitermelés nyomán tátongó hatalmas, fehér sebet, amely az utóbbi években egészen különleges módon kezdett begyógyulni.
A Pilis Keresztje az egykori mészkőbánya helyén – Fotó: Gribek Dániel
A Pilis-tetőn álló kilátó neve és a település szakrális vonatkozásai természetesen nem véletlenek. A területen ugyanis évszázadokkal ezelőtt pálos kolostor működött, a falu templomában pedig – ha szerencsénk van, és nyitva találjuk – egy ősi, kőbe vésett keresztet is szemügyre vehetünk, amelynek alakja a Boldogasszony Kápolna mennyezetén és tornyain is visszaköszön.
A kőkereszt ábrázolása a kápolna egyik tornyán – Fotó: Gribek Dániel
Ha Pilisszántó hegy felőli végén parkolunk le autónkkal, vagy busszal érkeztünk a végállomásra, két út is vezet a mészkőfal irányába. Az egyik a Szikla Színházba vezet, amelyet egy faragott székelykapu őriz. A korábban szebb, vagy inkább népszerűbb napokat is látott területen néha még most is tartanak egy-egy rendezvényt, korábban azonban számos koncert és színházi előadás várta az érdeklődőket. A Szikla Színházban például több Wass Albert művet is megelevenítettek.
Számos kirándulási lehetőség is van a Sziklaszínház közelében – Fotó: Gribek Dániel
A másik út a Csillagösvényen át a Boldogasszony Kápolnához, a Pilis Keresztjéhez, és a 2016. december 21-én felavatott Áldást osztó Jézus szoborhoz vezet. Érdemes elindulni e szakrális hely irányába – ha hiszünk a terület különlegességében, akkor azért, ha nem, akkor pedig a gyönyörű panoráma miatt, amely elénk tárul a kápolna közeléből.
Harangláb a Boldogasszony Kápolna közelében – Fotó: Gribek Dániel
Sétánk során először a Mészégetők kútjához érkezünk meg. Pilisszántón a helyi szlovák nemzetiségű lakosok évszázadokon keresztül a mészégetésből éltek. Szőnyi József, a falu korábbi polgármestere így ír az emlékhelyként is működő kútról: “a mészégetés megmaradt emlékeiket igyekszünk megmenteni az utókor számára. Itt, a Pilis lábánál is állott egy körkemence, melyet egykor még nagyapám, Majnek Mihály épített. A kemence üzemeltetéséhez vízre is szükség volt, melyet egy ásott kútból nyertek. Mára ez is feltöltődött és romhalmaz lett belőle. A méltatlanul elhagyott kutat baráti összefogással, és Balla Gyuri szakmai segítségével helyre állítottuk, és egy új, szép színfolttal gazdagodott nem csak a falu, de a Pilist kedvelő turisták sokasága is”(pilisszanto.hu).
Mészégetők kútja – Fotó: Gribek Dániel
A Mészégetők kútjától egy kis erdei ösvényen közvetlenül is eljuthatunk a Boldogasszony Kápolnáig, ám ha tovább követjük az utat, akkor nagyjából 100 méter után, jobb oldalon feltűnik a Csillagösvény első faragott oszlopa, amely Nimródot ábrázolja.
Nimród a Csillagösvényen – Fotó: Gribek Dániel
Érdemes tehát a kevésbé meredek, de a magyar történelem nagy alakjaival övezett úton sétálni. Nimród után az uralkodó unokája, Bendegúz fia, Attila király fogadja a Csillagösvényen lépdelőket.
Attila király a Csillagösvényen – Fotó: Gribek Dániel
A magyar történelem nagy alakjai közül Árpád vezér is helyet kapott a pilisszántói erdei ösvényen, ahogy Szent István király faragott páros oszlopa mellett is elhaladhatunk.
Szent István király a Csillagösvényen – Fotó: Gribek Dániel
“Csillagok között fényességes csillag, Boldogasszony lovagja, Szűz Máriának választott vitéze, Szent László” – olvasható az ötödik alkotáson, amely szintén egy nagy uralkodónknak állít emléket.
Szent László a Csillagösvényen – Fotó: Gribek Dániel
Mint korábban írtuk, Pilisszántó pálos öröksége a település számos pontján fellelhető, így nem meglepő, hogy az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend megteremtőjének, Boldog Özsébnek is faragott oszlopot szenteltek.
Boldog Özséb a Csillagösvényen – Fotó: Gribek Dániel
A Csillagösvény utolsó állomásán a hollós Hunyadi Mátyás előtt tiszteleghetünk, ahonnan már látszik is a Boldogasszony Kápolna.
Hunyadi Mátyás a Csillagösvényen – Fotó: Gribek Dániel
A már messziről is könnyedén észrevehető, a Pilisvörösvári-medence felett őrködő, Makovecz Imre által tervezett Boldogasszony Kápolnát 2006. december 21-én avatták fel a téli napforduló idején. Az épület létrejöttét Szőnyi József irányításával hatalmas összefogás segítette. “Ez a kápolna történelmünktől kapta jogosítványát, méltóságát pedig attól, hogy valóban Hitből és Szeretetből épült. Hisszük, hogy a kápolna minden kövében tömören ott sűrűsödik a kápolnaépítők munkájának, és az odalátogatók sok-sok Miatyánkjának szeretete, amely aztán csendesen és gyógyítóan rá fog ragadni a jövőben odalátogató rászorulók lelkére” – írja Szőnyi József Pilisszántó honlapján.
Boldogasszony Kápolna – Fotó: Gribek Dániel
A Boldogasszony Kápolna egyik különlegessége, hogy a faluban talált kőkereszt a mennyezet üvegezett részén és a harangtornyokon is visszaköszön, a kápolnában pedig Nagyboldogasszony szobra fogadja az imádkozni vágyókat. Ezen a csodálatos helyszínen egyébként minden Pünkösd idején a Csíksomlyói Búcsúval egy időben tartanak szentmisét, hidat képezve a határon túli magyarsággal. Nem véletlen tehát, hogy Pilisszántó az elmúlt évtizedekben igazi zarándokhellyé vált.
Boldogasszony Kápolna – Fotó: Gribek Dániel
A kápolna előteréből csodálatos a kilátás. Alattunk terül el Pilisszántó, távolabb, jobbra Pilisvörösvár, mögötte Solymár. Előttünk a Ziribár csúcsa magasodik, mögötte a Nagy-Kevély látható. Ezektől jobbra a Budai-hegyekben gyönyörködhetünk: többek között a Hármashatár-hegyben, de látszik a János-hegyi kilátó is, Pilisvörösvár és Pilisszentiván felett pedig a Szénások. A két hegység között pedig Budapest bújik meg.
Csodálatos panoráma Pilisszántó felett – Fotó: Gribek Dániel
A kápolna felett egy hatalmas, fehér kereszt magasodik: a Pilis Keresztje. A fenyők az erdélyi Hargitáról érkeztek, az avatás pedig 2003. december 20-án történt meg. Az időjárás viszontagságait a kereszt nehezen viselte, azt néhány éve felújították, így még sokáig fog őrködni Pilisszántó és az egész medence felett.
A Pilis Keresztje – Fotó: Gribek Dániel
A terület legújabb látnivalója a 2016. december 21-én átadott Áldást osztó Jézus szobor, amely a Szikla Színház feletti párkányon kapott helyet. A talpazaton a Szózat sorai olvashatók, a megváltó pedig szintén Pilisszántóra tekint le a hegyoldalból.
Áldást osztó Jézus szobor – Fotó: Gribek Dániel
Pilisszántó egy igazi csoda Budapesttől néhány kilométerre. Akár hiszi valaki, akár nem hiszi a terület különleges, szakrális jellegét, kevés olyan hely van hazánkban, ahol ennyi összefogást lehet tapasztalni, mint Pilisszántón. A csodálatos panorámájú hegyoldalból kellemes kirándulóhely, majd fontos zarándokhely vált. A Pilis oldalába vájt sebhely pedig ezáltal különleges módon gyógyult be. Aki nem tette, mindenképpen keresse fel Pilisszántót, és sétáljon végig a Csillagösvényen. Aki pedig komolyabb túrát szeretne, felmászhat a Pilis-tetőre is, ahonnan a Boldog Özséb-kilátó még szebb kilátást biztosít. A Pilis kapuja tényleg mindenkit vár az élményekben gazdag erdők egyik különleges hangulatú kincsével.
(Gribek Dániel – Erdeiprogramok.hu)
küldés...
