Ha belegondolunk, a Mecsek hegység legmagasabb és leghíresebb csúcsainak neve igencsak furcsán csengenek, némelyik nem is hangzik magyarul, némelyik mögött pedig mintha egy-egy izgalmas történet bújna meg. A Pécsma.hu portál utánanézett, hogy honnan eredhetnek a helyi csúcsok nevei.
A Mecsek és a Misina
Ha már a mecseki csúcsokról lesz szó, érdemes egy pillantást vetni magára a Mecsek névre is, hiszen a pécsiek legnagyobb része nem feltétlenül tudja, hogy a mindennapi életüket meghatározó hegység neve mit is jelent, honnan is jön. Sokak szerint a Mecsek név nem is magyar eredetű, pedig ez nem így van. A név a magyar Mihály régies alakjának rövidült formájából ered, annak is egy becézett változatából. A Mikhált ugyanis Miknek és Meknek is rövidítették, amihez hozzátoldották a régies -cse kicsinyítőképzőt. Így lett a Mikcséből és a Mekcséből Mecsek, ami tehát azt jelenti, hogy Mihályka. Hogy miért pont Mihály, azt csak találhatni lehet, de feltehetően arról a Mihály nevű emberről van szó, akinek a hegyen réges-régen nagy termőföldjei voltak.
A Mecsekben van pár szép nagy csúcs
Ne is menjünk tovább egyelőre a Mihály névnél, hiszen a hegység egyik csúcsa, az 534 méteres Misina is innen kapta a nevét, ugyanis az a szerb-horvát Mihály-hegy név átvételéből eredeztethető, akárcsak a szintén a Mecsekben található Miske-tető is.
Zengő
A 682 méteres Zengő a Mecsek legmagasabb csúcsa. A középkorban Vas-hegy nevéhez számos monda kötődik. Az egyik ilyen történet szerint a Zengő (régies helyi ejtése szerint „Zöngő”) nevét azzal magyarázzák, hogy a hegy híres hangját, avagy zúgását a belsejében rekedt kincskeresők kiabálása okozza.
A legmagasabb pontunk
Egy másik monda szerint a hegy erdei azért zúgnak, mert együtt sírnak azzal az asszonnyal, aki az itt talált kincs miatt elhagyta gyermekét. Persze sokkal egyszerűbb elfogadni azt a magyarázatot, hogy a hegy erdei és völgyei között egyszerűen csak hangosan fúj – azaz zeng – s a szél.
Hármashegy
A Hármashegy a maga 603 méterével a Keleti-Mecsek második legmagasabb hegye.
A három csúcs jól látszik
Nevét pedig – ki nem találnák – onnan kapta, hogy három csúcsa is van egy sorban, melyek közül a Hegyköze a legmagasabb, a Hegyelő és a Hegymöge valamivel alacsonyabb.
Tubes
A 612 méteres Tubes a Közép-Mecsek legmagasabb mészkő hegye, nevét pedig – a lokátor-ügy óta mindenképp – a pécsiek rengetegszer használják, noha jelentéséről és eredtéről sokuknak nincs tudomása.
Kilátás a Kis-Tubesről
A Tubes nevének is több esetleges magyarázata van. Egyesek szerint a török „tür” szóból jön, ami a hegy formájára utalva azt jelenti, hogy „hajtogat”, a hegy neve pedig az lehetett, hogy Türbös, azaz hajtogatott. Egy sokkal valószínűbb magyarázat szerint a magyar tuba, azaz vadgalamb szóból származik a neve. A Tubica névre hallgató 581 méteres Kis-Tubes így tehát azt jelentette, hogy „ kis vadgalambos erdő”, utalva a hegység körüli faunára.
Szószék és Dobogó
Az 586 méteres Szószék a Dobogó délkeleti szegélyén található magas sziklatömb. A legenda szerint a csúcsot azért volt szokás az ördög prédikálószékének is hívni, mert egy bika egyszer felrohant ide, és akkorát üvöltött, hogy a közeli völgyek is beleremegtek.
Somlyó és a növénynevű hegyek
A Dobogótól északra található 572 méteres Somlyó neve az ősi magyar Somló névből ered, ami arra utal, hogy a hegyen sok som termett. Régi magyar kifejezéssel élve, ahol sok somfa nő, az a hely „somlik” vagy „somlott”. Él ugyanakkor az a felfogás is, hogy a „somlás” azt jelenti, amikor egy gyümölcs kifejlődik, és utalhat olyan sziklás hegyekre is, melyek csupaszon merednek zöld völgyek felett. Épp ezért lehet az, hogy nem csak a Mecsekben van Somlyó (avagy Somló) nevű hegy Magyarországon.
Rózsa-hegy közelében a keresztek
Pécs közelében egyébként nagyon sok olyan hegycsúcs található, melyek hasonlóképp növényekről kapták nevüket. Ott van például az 545 méteres Hárs-tető, az 536 méteres Csalán-hegy is, az 528 méteres Rózsa-hegy, valamint a Somlyó névalakjára utaló 520 méteres Somos-hegy is.
Jakab-hegy
A 602 méteres Jakab-hegyen az Árpád-korban volt egy falu, templommal. Ez a templom Szent Jakab híveit fogadta, innen nyerhette a hegy a nevét. Bertalan pécsi püspök 1225-ben itt gyűjtötte össze a Mecsekben élő remetéket és kolostort épített számukra, majd 1250-ben Boldog Özséb egyesítette a pilisi remeték kolostorát és a Jakab-hegyi kolostort, így alapította meg az egyetlen magyar szerzetesrendet, a hányatott sorsú pálosokat.
A Jakab-hegy impozáns látvány
A hegy meredek déli oldalát jellegzetes színű, vörös permi homokkő alkotja, amelyből a víz és a szél munkája különleges szirteket, kőtornyokat formált, a pécsiek számára sokat jelentő Babás-szerköveket és a Zsongor-követ, melyekhez a néphagyomány több mondát kapcsolt. Az itt épült földsánc és halomsírok pedig szintén komoly múltra tekintenek vissza.
(pecsma.hu – Forrás: Pécs Lexikon, baranyatermeszetbarát.hu, fsz.bme.hu, Keresztnevek Enciklopédiája)
küldés...
